SIKERES MEGERŐSÍTÉS
Köszönjük, hogy velünk maradsz! Nagyon sok tervünk és meglepetésünk van erre az évre is.
Szeretnénk továbbra is hasznos és érdekes leveleket, írásokat küldeni Neked.
- Itt van például a legfrissebb írás Goodenough-ról: ezt olvastad már? Görgess lefelé!
Legyen szép napod: Juli
FLORENCE LAURA GOODENOUGH
(1886–1959)
Goodenough zseniális tévedése II. rész
Az előző részt egy kérdéssel zártuk: mi volt Goodenough zseniális tévedése?
Következzen a válasz! Nézzük sorra:
1. Miért VOLT ZSENIÁLIS?
Mert korát megelőzte azzal, hogy rajzból próbálta megállapítani a gyermek intellektuális fejlettségét.
Az 1920-as években az intelligencia mérése gyerekcipőben járt. A pszichológusok sokat küszködtek vele, hosszú kérdővekkel és bonyolult gyakorlati feladatokkal próbálkoztak.
Goodenough módszere azonban...
- eredeti elképzelés volt,
- gyerekeket lehetett vele vizsgálni,
- csak 10 perc kellett hozzá,
- 2 perc alatt ki lehetett értékelni,
- a gyerekek örültek neki,
- még olvasni sem kellett tudniuk,
- hallássérült és angolul nem tudó gyerekeknél is működött.
Akkora hiányt töltött be, hogy nem véletlenül vált villámgyorsan a 3. leggyakoribb pszichológiai tesztté.
Ma is a legismertebb rajzteszt. A legtöbb főiskolán, egyetemen most is ezt oktatják.
A teszt ma is kötelező része számos rutinvizsgálatnak (pl. iskolaérettségi felmérés).
2. Mi BENNE A TÉVEDÉS?
Goodenough nem ismerte fel (vagy nem kezelte) azt a problémát, hogy a rajz színvonalát az intelligencián kívül más tényezők is meghatározzák.
A Goodenough-féle RQ (rajzkvóciens) alapján ezért nem lehet megbízhatóan következtetni az IQ (intelligencia-kvóciens) értékére.
Az RQ lényegében az emberrajz részleteinek számát fejezi ki. Minél több részlet van a rajzban, annál több pontot kap.
Csakhogy a rajzkvóciens (RQ) = intelligencia-kvóciens (IQ) képlet olyan leegyszerűsítés, amit ebben a formában ma már nem lenne szabad tanítani!
Wolfgang Sehringer, a gyermekrajzokkal foglalkozó, kiváló és alapos heidelbergi professzor például 58 tudományos publikációt tekint át, amelyek a Goodenough-teszt és más intelligencia-mérések együttjárását vizsgálják.
Sehringer, W. (1999). Zeichnen und Spielen als Instrumente der psychologischen Diagnostik. Schindele, Heidelberg, 324-327. o.
Az eredmények sajnos vegyesek, a korrelációk megbízhatatlanul alacsonyak.
Sőt: a kutatások szerint az RQ értéke 24 órán belül is olyan mértékben változhat, ami végképp összeegyeztethetetlen az RQ ~ IQ képlettel.
Kattints ide, ha ez részletesen is érdekel
Miért van ez így?
Mert hiányos részlezettségű rajzokat az intelligencia-deficiten kívül más okok is létrehozhatnak.
A NÉGY leggyakoribb ok:
- Részképességek (pl. finommotorika) megkésett fejlődése.
- Tesztellenállás (nincs kedve együttműködni).
- Szituatív tényezők (fáradtság, türelmetlenség).
- Pszichológiai problémák, neurotikus tünetek.
Mi itt, a Rajzelemzési Intézetben már régóta nem alkalmazzuk Goodenough tesztjét (bár minden tiszteletünk az övé).
Helyette valami mást használunk és tanítunk: Elizabeth Münsterberg KOPPITZ (1968, 1984) emberrajz-tesztjét.
Koppitz különválasztotta a fejlődési elmaradásról és az érzelmi problémákról tanúskodó rajzi jelzéseket, mert...
- 30 fejlődési indikátort (jelzést)
- és 30 érzelmi indikátort
...különített el.
Ezzel új alapokra helyezte az emberrajz-tesztet:
Míg a FEJLŐDÉSI INDIKÁTOROK hiánya fejlődési elmaradást vagy regressziót jelez, az ÉRZELMI INDIKÁTOROK megjelenése neurotikus zavarokra utal.
Ez hatalmas lépés Goodenough skálájához képest!
Koppitz az érzelmi indikátorokhoz olyan rajzi jelzéseket sorolt, amelyek...
- csak súlyos érzelmi problémákkal küzdő gyermekeknél fordultak elő,
- gyakoriságuk legfeljebb 15% volt normál gyerekeknél,
- nem függtek az életkortól.
A fejlődési és az érzelmi indikátorok elkülönítése megbízhatóbb módszer, mint Goodenough tesztje.
Ráadásul még azt is segít kideríteni, hogy milyen érzelmi problémák állnak a háttérben.
Koppitz tesztjét sajnos KEVESEN ISMERIK, pedig használata ugyanolyan egyszerű, mint a Goodenough-teszt.
Mi is ritkán tanítjuk a Rajzelemzési Intézetben (leterheltségünk miatt).
Most azonban szerepel a 2018. június 8-án induló nyári előadások programjában.
Ha Téged is érdekel a gyermekrajzok értelmezése egyszerű és érthető formában, akkor itt találod a helyszínt, időpontot és a programot:
A két listát (a fejlődési és az érzelmi indikátorokat) a tanfolyamon átadjuk a résztvevőknek, és megtanítjuk a teszt használatát is.
Idézett források (Koppitz írásai)
(c) 2018 Rajzelemzési Intézet