Feliratkozás megerősítése (GDPR)

SIKERES MEGERŐSÍTÉS

Köszönjük, hogy velünk maradsz! Nagyon sok tervünk és meglepetésünk van erre az évre is.

Szeretnénk továbbra is  hasznos és érdekes leveleket, írásokat küldeni Neked.

  • Itt van például a legfrissebb írás Goodenough-ról: ezt olvastad már? Görgess lefelé!

Legyen szép napod: Juli

FLORENCE LAURA GOODENOUGH
(1886–1959)

Goodenough zseniális tévedése II. rész

Az előző részt egy kérdéssel zártuk: mi volt Goodenough zseniális tévedése?

Következzen a válasz! Nézzük sorra:

1. Miért VOLT ZSENIÁLIS?

Mert korát megelőzte azzal, hogy rajzból próbálta megállapítani a gyermek intellektuális fejlettségét.

Az 1920-as években az intelligencia mérése gyerekcipőben járt. A pszichológusok sokat küszködtek vele, hosszú kérdővekkel és bonyolult gyakorlati feladatokkal próbálkoztak.

Goodenough módszere azonban...

  • eredeti elképzelés volt,
  • gyerekeket lehetett vele vizsgálni,
  • csak 10 perc kellett hozzá,
  • 2 perc alatt ki lehetett értékelni,
  • a gyerekek örültek neki,
  • még olvasni sem kellett tudniuk,
  • hallássérült és angolul nem tudó gyerekeknél is  működött.

Akkora hiányt töltött be, hogy nem véletlenül vált villámgyorsan a 3. leggyakoribb pszichológiai tesztté.

Ma is a legismertebb rajzteszt. A legtöbb főiskolán, egyetemen most is ezt oktatják.

A teszt ma is kötelező része számos rutinvizsgálatnak (pl. iskolaérettségi felmérés). 

2. Mi BENNE A TÉVEDÉS?

Goodenough nem ismerte fel (vagy nem kezelte) azt a problémát, hogy a rajz színvonalát az intelligencián kívül más tényezők is meghatározzák.

A Goodenough-féle RQ (rajzkvóciens) alapján ezért nem lehet megbízhatóan következtetni az IQ (intelligencia-kvóciens) értékére.

Az RQ lényegében az emberrajz részleteinek számát fejezi ki. Minél több részlet van a rajzban, annál több pontot kap. 

Csakhogy a rajzkvóciens (RQ) = intelligencia-kvóciens (IQ) képlet olyan leegyszerűsítés, amit ebben a formában ma már nem lenne szabad tanítani!

Wolfgang Sehringer, a gyermekrajzokkal foglalkozó, kiváló és alapos heidelbergi professzor például 58 tudományos publikációt tekint át, amelyek a Goodenough-teszt és más intelligencia-mérések együttjárását vizsgálják.

Sehringer, W. (1999). Zeichnen und Spielen als Instrumente der psychologischen Diagnostik. Schindele, Heidelberg, 324-327. o.

Az eredmények sajnos vegyesek, a korrelációk megbízhatatlanul alacsonyak.

Sőt: a kutatások szerint az RQ értéke 24 órán belül is olyan mértékben változhat, ami végképp összeegyeztethetetlen az RQ ~ IQ képlettel.

Kattints ide, ha ez részletesen is érdekel

Miért van ez így?

Mert hiányos részlezettségű rajzokat az intelligencia-deficiten kívül más okok is létrehozhatnak.

A NÉGY leggyakoribb ok:

  1. Részképességek (pl. finommotorika) megkésett fejlődése.
  2. Tesztellenállás (nincs kedve együttműködni).
  3. Szituatív tényezők (fáradtság, türelmetlenség).
  4. Pszichológiai problémák, neurotikus tünetek.

Mi itt, a Rajzelemzési Intézetben már régóta nem alkalmazzuk Goodenough tesztjét (bár minden tiszteletünk az övé).

Helyette valami mást használunk és tanítunk: Elizabeth Münsterberg KOPPITZ (1968, 1984) emberrajz-tesztjét.

Koppitz különválasztotta a fejlődési elmaradásról és az érzelmi problémákról tanúskodó rajzi jelzéseket, mert...

  • 30 fejlődési indikátort (jelzést)
  • és 30 érzelmi indikátort

...különített el.

Ezzel új alapokra helyezte az emberrajz-tesztet:

Míg a FEJLŐDÉSI INDIKÁTOROK hiánya fejlődési elmaradást vagy regressziót jelez, az ÉRZELMI INDIKÁTOROK megjelenése neurotikus zavarokra utal.

Ez hatalmas lépés Goodenough skálájához képest!

Koppitz az érzelmi indikátorokhoz olyan rajzi jelzéseket sorolt, amelyek...

  1. csak súlyos érzelmi problémákkal küzdő gyermekeknél fordultak elő,
  2. gyakoriságuk legfeljebb 15% volt normál gyerekeknél,
  3. nem függtek az életkortól.

A fejlődési és az érzelmi indikátorok elkülönítése megbízhatóbb módszer, mint Goodenough tesztje.

Ráadásul még azt is segít kideríteni, hogy milyen érzelmi problémák állnak a háttérben.

Koppitz tesztjét sajnos KEVESEN ISMERIK, pedig használata ugyanolyan egyszerű, mint a Goodenough-teszt.

Mi is ritkán tanítjuk a Rajzelemzési Intézetben (leterheltségünk miatt). 

Most azonban szerepel a 2018. június 8-án induló nyári előadások programjában.

Ha Téged is érdekel a gyermekrajzok értelmezése egyszerű és érthető formában, akkor itt találod a helyszínt, időpontot és a programot:

A két listát (a fejlődési és az érzelmi indikátorokat) a tanfolyamon átadjuk a résztvevőknek, és megtanítjuk a teszt használatát is.

Idézett források (Koppitz írásai)

(c) 2018 Rajzelemzési Intézet

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük