Kérdés

Hány rajz kell ahhoz, hogy mondani lehessen valamit?

Egynél mindig több. A projektív rajz aszimmetrikusan működik: ha mutat valamit, azt komolyan vesszük; ha nem mutatja, azzal még semmit nem zártunk ki.

Minél több rajzra alapozzuk megfigyeléseinket, annál bizonyosabbak lehetünk értelmezéseinkben. Ahogyan a pszichodiagnosztika alapvető szabálya, hogy „egy teszt nem teszt”, ugyanúgy elmondhatjuk, hogy „egy rajz nem rajz”.
Vass (2013), a kézikönyv
A projektív rajz […] „aszimmetrikusan”, egyirányban működik: ha a rajz depressziót mutat, akkor a kérdőívhez hasonlóan feltételezzük a depressziót, ha viszont nem mutat egy adott rajz depressziót, attól még nem zárjuk ki a depresszió lehetőségét.
Vass (2013), a kézikönyv

Háttér: a módszer, fogalomtár, amit nem tud.

Hivatkozott művek

Vass Z. (2013). A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai (928 o.). Flaccus Kiadó.

Vass, Z. (2012). A psychological interpretation of drawings and paintings: The SSCA method: A systems analysis approach (928 p.). Alexandra Kiadó. ISBN 978-963-297-474-3.

Vass Z. (2011). A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – szemlélet és módszer (242 o.). L’Harmattan Kiadó.

A szerzőről

Prof. Dr. Vass Zoltán egyetemi tanár (habil.) a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében. Akit a módszer mögötti kutatás érdekel: