Goodenough zseniális tévedése

Florence Laura Goodenough (1886–1959)

Goodenough zseniális tévedése

Olvasási idő: 1 perc 36 mp

1886. augusztus 6-án, a pennsylvaniai Honesdale falucskában (ahol a Blue Valentine című filmet is forgatták) látott napvilágot Florence Laura GOODENOUGH.

Ez a különleges pénteki nap kitörölhetetlenül bevésődött a gyermekrajz-elemzés történetébe.

Florence születését 8 testvér követte. Szülei farmerek voltak, a kis Florence iskola helyett kezdetben otthon tanult.

Ahogyan később kiderült, ezt könnyen megtehette, mert nagyon okos leány lett belőle...

A kis falucskából egyenesen a városi főiskolára ment.

Könnyedén megszerezte a tanári képesítést, pszichológiát tanult, iskolapszichológus állást vállalt és nyomban belevágott a PhD tanulmányokba is.

Ez a 20-as évek Amerikájában szinte lehetetlen volt egy nő számára.

Goodenough karrierje azonban egyre feljebb ívelt: 1921-ben részt vett a nevezetes Stanford-Binet I.Q. teszt kifejlesztésében, doktorált és tanítani kezdett a Minnesota Egyetemen, ahol a pszichológia professzora lett belőle.

Híres volt szigorú vizsgáiról: diákjaitól (a nőktől különösen) abszolút maximumot követelt és senkinek nem bocsátotta meg a lustaságot.

(Fennmaradt például egy általa írt szakdolgozati bírálat 1941-ből, amiben kíméletlen stílusban buktat meg egy Mrs. Van Hale nevű hallgatót.)

Goodenough kivételes I.Q-val született, nem véletlen, hogy kutatásai is erről szóltak.

Tanára, a híres intelligenciakutató Lewis Terman figyelmét is felkeltette.

Terman egy levelében "brilliáns elmének" nevezte Miss Goodenough-t. Nem csoda, hiszen ekkoriban igen kevesen szereztek PhD fokozatot a Stanfordon, különösen, ha nőről volt szó...

Sosem ment férjhez, életét a tudománynak és a tanításnak szentelte.

Hét könyvet írt, ő tanította az első színes bőrű nőt, aki PhD fokozatot szerzett pszichológiából.

(Egyébként meg imádta a madarakat, a virágokat, és szenvedélyesen fényképezte őket – ekkoriban találták fel a színes fényképezést).

Bár egy ritka betegség miatt megvakult, mégis három újabb könyvet írt.

Goodenough 61 éves korában elvesztette látását és részben hallását is, azonban gyorsan megtanulta a Braille-írást és három új könyvet írt az IQ-ról, a tehetséges gyerekekről és a fejlődéslélektanról.

  • A híres Draw-A-Man tesztet 1926-ban publikálta és azonnali sikert aratott vele.

A teszt három éven belül a 3. leggyakrabban használt klinikai pszichológiai teszt lett, sőt...

  • ... ma is a legelterjedtebb tesztek egyike.

Pedig van vele egy óriási probléma.

Mi volt Goodenough ZSENIÁLIS TÉVEDÉSE?

Ha van ötleted, írd meg alább a Vélemények között, vagy pedig folytasd az olvasást a II. résszel:

Tovább a II. részhez »

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük