Goodenough zseniális tévedése

Florence Laura Goodenough
(1886–1959)

Goodenough zseniális tévedése

Olvasási idő: 1 perc 36 mp

1886. augusztus 6-án, a pennsylvaniai Honesdale falucskában (ahol a Blue Valentine című filmet is forgatták) látott napvilágot Florence Laura GOODENOUGH.

Ez a különleges pénteki nap kitörölhetetlenül bevésődött a gyermekrajz-elemzés történetébe.

Goodenough zseniális tévedése

Florence születését 8 testvér követte. Szülei farmerek voltak, a kis Florence iskola helyett otthon tanult.

Később kiderült, hogy így is nagyon okos leány lett belőle.

A kis falucskából egyenesen a városi főiskolára ment és könnyedén megszerezte a tanári képesítést.

Pszichológiát tanult, iskolapszichológus lett belőle, majd nyomban belevágott a PhD tanulmányokba is.

Karrierje egyre feljebb ívelt: 1921-ben részt vett a nevezetes Stanford-Binet I.Q. teszt kifejlesztésében, majd a Minnesota Egyetemen a pszichológia professzora lett.

Goodenough zseniális tévedése

Híres volt szigorú vizsgáiról. Diákjaitól (főleg a nőktől) abszolút maximumot követelt és senkinek nem bocsátotta meg a lustaságot.

(Fennmaradt például egy általa írt szakdolgozati bírálat 1941-ből, amiben kíméletlen stílusban buktat meg egy Mrs. Van Hale nevű hallgatót.)

Goodenough kivételes I.Q-val született, nem véletlen, hogy kutatásai is erről szóltak.

Tanára, a híres intelligenciakutató Lewis Terman egy levelében "brilliáns elmének" őt. Nem csoda, hiszen ekkoriban igen kevesen szereztek PhD fokozatot a Stanfordon, különösen, ha nőről volt szó.

Goodenough sosem ment férjhez, életét a tudománynak és a tanításnak szentelte.

Hét könyvet írt és ő tanította az első színes bőrű nőt, aki PhD fokozatot szerzett pszichológiából.

Imádta a madarakat, a virágokat, és szenvedélyesen fényképezte őket (ekkoriban találták fel a színes fényképezést).

Bár egy ritka betegség miatt megvakult, mégis három újabb könyvet írt.

61 éves korában elvesztette látását és részben hallását, azonban gyorsan megtanulta a Braille-írást és három új könyvet írt az IQ-ról, a tehetséges gyerekekről és a fejlődéslélektanról.

Híres emberrajz-tesztjét (Draw-A-Man) 1926-ban publikálta és azonnali sikert aratott vele.

A teszt három éven belül a 3. leggyakrabban használt klinikai pszichológiai teszt lett, sőt ma is a legelterjedtebb tesztek egyike.

Pedig van vele egy óriási probléma.

Mi volt Goodenough ZSENIÁLIS TÉVEDÉSEKiderül a 2. részből...

A II. rész tartalmából:

  • Mi volt az a híres tévedés?
  • Miért állítjuk, hogy Goodenough tévedett?
  • Mi az, amit ma már nem lenne szabad tanítani, pedig mindenhol ezzel találkozol?
  • Mit jelent valójában, ha a gyerek fejletlenebb rajzot készít, mint életkora alapján elvárható?
  • Van megoldás? Mit ajánl a Rajzelemzési Intézet a Goodenough-teszt helyett?
  • Részletes indoklás és magyarázat.

Ha tetszik, amit olvastál, akkor küldd tovább!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük