Goodenough zseniális tévedése

Florence Laura Goodenough
(1886–1959)

Goodenough zseniális tévedése

1886. augusztus 6-án, a pennsylvaniai Honesdale falucskában (ahol a Blue Valentine című filmet is forgatták) látott napvilágot Florence Laura GOODENOUGH.

Ez a különleges pénteki nap kitörölhetetlenül bevésődött a gyermekrajz-elemzés történetébe.

Florence születését 8 testvér követte. Szülei farmerek voltak, a kis Florence iskola helyett otthon tanult.

Később kiderült, hogy így is nagyon okos leány lett belőle.

A kis falucskából egyenesen a városi főiskolára ment és könnyedén megszerezte a tanári képesítést.

Pszichológiát tanult, iskolapszichológus lett belőle, majd nyomban belevágott a PhD tanulmányokba is.

Karrierje egyre feljebb ívelt: 1921-ben részt vett a nevezetes Stanford-Binet I.Q. teszt kifejlesztésében, majd a Minnesota Egyetemen a pszichológia professzora lett.

Híres volt szigorú vizsgáiról. Diákjaitól (főleg a nőktől) abszolút maximumot követelt és senkinek nem bocsátotta meg a lustaságot.

(Fennmaradt például egy általa írt szakdolgozati bírálat 1941-ből, amiben kíméletlen stílusban buktat meg egy Mrs. Van Hale nevű hallgatót.)

Goodenough kivételes I.Q-val született, nem véletlen, hogy kutatásai is erről szóltak.

Tanára, a híres intelligenciakutató Lewis Terman egy levelében "brilliáns elmének" őt. Nem csoda, hiszen ekkoriban igen kevesen szereztek PhD fokozatot a Stanfordon, különösen, ha nőről volt szó.

Goodenough sosem ment férjhez, életét a tudománynak és a tanításnak szentelte.

Hét könyvet írt és ő tanította az első színes bőrű nőt, aki PhD fokozatot szerzett pszichológiából.

Imádta a madarakat, a virágokat, és szenvedélyesen fényképezte őket (ekkoriban találták fel a színes fényképezést).

Bár egy ritka betegség miatt megvakult, mégis három újabb könyvet írt.

61 éves korában elvesztette látását és részben hallását, azonban gyorsan megtanulta a Braille-írást és három új könyvet írt az IQ-ról, a tehetséges gyerekekről és a fejlődéslélektanról.

Híres emberrajz-tesztjét (Draw-A-Man) 1926-ban publikálta és azonnali sikert aratott vele.

A teszt három éven belül a 3. leggyakrabban használt klinikai pszichológiai teszt lett, sőt ma is a legelterjedtebb tesztek egyike.

Pedig van vele egy óriási probléma.

Mi volt Goodenough ZSENIÁLIS TÉVEDÉSE? Kérd az alábbi űrlapon a cikk II. részét:

A „MEHET” gombra kattintással feliratkozol a Rajzelemzési Intézet kizárólag rajzelemzéssel (képi kifejezéspszichológiával) kapcsolatos, tudománykommunikációs hírlevelére (eDM). Az általad kért cikk linkje az első részben található . Adataidat nem adjuk tovább, nem küldünk spam-et, bármikor leiratkozhatsz és adataidat is törölheted. Az űrlap beküldésével kijelented, hogy 16. életévedet betöltötted, adatszolgáltatásod az előzetes tájékoztatás ismeretében, saját akaratodból történik és adataidnak az Adatkezelési tájékoztatóban foglaltak szerinti kezeléséhez hozzájárulsz.

Kérem a cikk II. részét »

(c) 2018 Rajzelemzési Intézet. Adataidat nem adjuk tovább és bármikor törölheted őket.

A II. rész tartalmából:

  • Mi volt az a híres tévedés?
  • Miért állítjuk, hogy Goodenough tévedett?
  • Mi az, amit ma már nem lenne szabad tanítani, pedig mindenhol ezzel találkozol?
  • Mit jelent valójában, ha a gyerek fejletlenebb rajzot készít, mint életkora alapján elvárható?
  • Van megoldás? Mit ajánl a Rajzelemzési Intézet a Goodenough-teszt helyett?
  • Részletes indoklás és magyarázat 🙂

Ha tetszik, amit olvastál, akkor küldd tovább!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.