A nemlétezőállat-rajzteszt: egyéni és párkapcsolati diagnosztika

Ennyivel vagy készen:

0.00%

1 - Itt kezdd

Üzenet a szerzőktől

A képek elemzését többféle képzési területen és szinten oktatják. Szerepel a pszichológiai és pedagógiai alapképzésben. Rajzelemzést tanulnak gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus kollégák, óvodapedagógusok, mentálhigiénés szakemberek, művészettörténészek, művészetterapeuták (sokféle előzetes végzettséggel), művészek, nem beszélve a konduktív nevelés és a rehabilitáció területéről.

A Rajzelemzési Intézet a képelemzést nem a hagyományos, projektív szemléleti keretben kutatja és oktatja, hanem a képi kifejezéspszichológia transzdiszciplináris területének részeként.

(Ha érdekel ez a téma, akkor töltsd le "A képi kifejezéspszichológia alapkérdései" című könyv vonatkozó fejezetét)

A képi kifejezéspszichológiai paradigmában a képelemzés többféle terület metszéspontjában helyezkedik el. Ismeretanyagát olyan tevékenységi körökben, szervezetekben és intézményekben alkalmazzák, ahol nevelés, fejlesztés, képzés, újranevelés, korrekció, gyógyítás és rehabilitáció folyik.

A hagyományos klinikai pszichológiában a rajzoltatás részben mint diagnosztikus eszköz, részben mint terápiás segédeszköz nyer szerepet. Fontos tudni, hogy a pszichológiai tesztek klinikai pszichológiai vagy pszichoterápiás felhasználása szakpszichológusi, illetve pszichoterápiás végzettség nélkül nem lehetséges. Adatbázisunkat tudatos döntéssel mi is ennek megfelelően működtetjük és bizonyos ismereteket csak pszichológusok számára teszünk hozzáférhetővé.

Ez egyébként élő képzéseinkre is vonatkozik, ahol meghatározott módszereket és ismereteket kizárólag pszichológusoknak tanítunk.

Fontosnak tartjuk, hogy minden szakember saját kompetenciakörén belül maradjon és ennek megfelelően alkalmazza a tanult ismereteket – bármilyen témáról is legyen szó.

Ha kérdésed lenne ezzel kapcsolatban, nagyon szívesen válaszolunk rá!

Prof. Dr. Vass Zoltán és Vass Viola
Rajzelemzési Intézet

Következő

Hogyan lesz a leghasznosabb számodra ez a tudás?

Az alábbi módszert ajánljuk:

1. Először is olvasd végig az egészet – Nézd meg mindenekelőtt a fejezetcímeket, majd kattints rá sorban mindre és nézd végig a lépéseket is, amelyeket a fejezeteken belül találsz.

Ezzel elkezd benned felépülni egy térkép (kognitív reprezentáció) a téma egészéről, ami sokat segít a megértésben.

Utána kezdd el végigolvasni a teljes anyagot. Az olvasást nyugodtan megszakíthatod, bárhol is tartsz (ha például csak 10 perced van rá) és a következő alkalommal folytathatod.

Ne kezdd el azonban végrehajtani a lépéseket, mielőtt befejezted volna a teljes anyag áttekintését!

Csak így kerülnek a helyükre  a részletek. Tudni fogod, melyik lépés mennyi információt tartalmaz, mennyi időt kell rászánni. Megérted azt is, hogy miért ebben a sorrendben szerepelnek a feladatok.

2. Csak ezután hajtsd végre a lépéseket – Ezek a leírásokat tudatosan számozott felsorololás ("csekklista") formájában készítettük el. Minden lépéshez el kell végezni az előzőt is. Haladj sorban velük!

3. Vedd elő ezt a tudásanyagot minden alkalommal, amikor szükséged van rá!

Következő

2 - Miért rajzoltass nemlétező állatot?

Viccesnek hangzik, pedig komoly

2. ábra: Nemlétező állatrajz, a vizsgált személy magyarázataival

A nemlétező állatrajz-tesztben (Vass, 2007) olyan állatok ábrázolását kérjük, melyeket a vizsgált személy talál ki.

Ez az instrukció a gyakorlatban igen jól bevált.

A vizsgált személy tipikus reakciója, hogy

  • először meglepődik,
  • azután viccesnek tartja,
  • majd nekiáll a rajznak.

A legtöbben élvezik a feladatot és nevetgélnek, de közben igen komoly és őszinte képi kijelentéseket tesznek magukról és párkapcsolatukról.

A feladat a tapasztalatok szerint nem nehéz: a felnőtt vizsgált személyek

  • 95%-a képes a feladatra,
  • 15-30 perc alatt elkészíti a két rajzot.

Következő

Négy ok, amiért őszinte

3. ábra: Nemlétező állatpár

Miért működik ilyen jól a teszt?

1. Humor

A vicces feladat segíti az őszinteséget és így könnyebb azt is elmondani, amit máskor túl komolynak tartana a rajzoló.

A jelenség hasonlít a vicc freudi értelmezéséhez: a humor miatt csökken a cenzúra (a felettes én kontrolláló működése) és az én többet megenged magának, mint máskor.

2. Hétköznapi regresszió

Az állatok rajzolása és a humor gyermeki asszociációkat hívhat elő, mintha a rajzoló az iskolapadban ülne. A regresszió tovább gyengíti a cenzúrát és így több intrapszichés tartalom kerül napvilágra.

3. Az állat nem létezik a valóságban

Sokan azt hiszik, hogy ez csak egy komolytalan rajz és úgysem számít, mi van rajta. Mindegy, mit rajzolnak, hiszen ez úgyis csak fantáziarajz.

(A pszichológusnak természetesen más erről a véleménye.)

4. Utóteszt

A rajzoló nem tudja előre, hogy a rajzot részletes, szóbeli utóteszt (előre összeállított kérdéslista) követi.

Ebben szimbolikus és konkrét kérdéseket is kap önmagára és párkapcsolatára vonatkozóan. A válaszok sok információt adnak a rajz értelmezéséhez.

A vizsgálatvezető ráadásul a nemverbális közléseket is összeveti a verbális válaszokkal, amelyek

  • hitelesítik vagy megkérdőjelezik a szóbeli tartalmakat,
  • neurotikus konfliktusokra hívhatják fel a figyelmet.

Következő

3 - Hogyan rajzoltasd meg?

Szükséges eszközök és instrukciók

  • 1 darab, A4-es méretű, vonalazatlan fehér papírlap, melyet fektetett állásban teszünk a vizsgált személy elé,
  • B vagy 2B jelzésű, kihegyezett grafitceruza.

Radírt kérésre adunk, de feljegyezzük az esetleges radírozás tényét, gyakoriságát és azt is, hogy utána javult, romlott vagy változatlan maradt-e a színvonal*.

A vizsgált személynek az alábbi instrukciókat adjuk:

  1. Rajzold le magadat és párodat nem létező állatok formájában!
  2. (Ha kész:) Írd oda nyíllal vagy vonallal, mely állatokból áll a rajzod!
  3. (Ha ez is kész:) Írd oda, hogy melyik kit ábrázol!
  4. (Ha ez is kész:) Írd le, hogy legnagyobb mértékben (százalékosan) melyik egy vagy két állatból áll a rajz? Hány százalékban?
  5. (Végül:) Adj olyan nevet az állatnak, amely kifejezi lényegét!

A rajzolást szóbeli utóteszt követi (lásd alább).

* Részletes magyarázat itt található: Vass, Z. (2006/2013). A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Projekció, kifejezés, mintázatok. Budapest: Flaccus Kiadó (lapozz a 219-222. oldalakhoz).

Következő

Szóbeli utóteszt

A rajzolás befejezése után kérdéseket teszünk fel a vizsgált személynek oldott, beszélgetős, játékos formában.

A kérdések közül 10 darab az egyéni vizsgálatra vonatkozik. Ezeket mindig megkérdezzük, akkor is,  ha utána a párkapcsolati kérdésekkel folytatjuk (lásd az 5. fejezetet).

Mivel a feladat egésze is a humort hívja, érdemes felhasználni és megőrizni a könnyed hangulatot anélkül, hogy elviccelnénk a témát. Ezzel  növeljük a rajzi, valamint a verbális válaszok őszinteségét és információtartalmát.

A válaszokat minden egyes kérdés után lejegyezzük, szó szerinti formában.

Ha a vizsgált személy mást is hozzátesz, mint amit kérdeztünk, ezt is leírjuk.

Az alábbi kérdéseket tesszük fel:

  1. Milyen az állat mozgásképessége?
  2. Milyen környezet való neki (fizikai, társas)?
  3. Milyen környezetben érezné magát rosszul (fizikai, társas)?
  4. Milyen a külvilágra gyakorolt hatása?
  5. Milyen a viszonya a fajtársakhoz (hogy jön ki velük)?
  6. Milyen a viszonya az emberhez?
  7. Te (mint ember) tudnál-e kommunikálni egy ilyen állatfajjal? Hogyan?
  8. Mi veszélyezteti ezt az állatot?
  9. Ő hogyan tud veszélyeztetni más élőlényeket?
  10. Hogyan tud segíteni más élőlényeknek?

Következő

Tippek, trükkök és csapdák, amiket kitapasztaltunk

4. ábra: "Feleségem"

Néhány tanács:

  • A nemlétező állatot (és minden más rajztesztet) kizárólag etikus formában rajzoltasd meg. A részvétel mindig önkéntes legyen.
  • Visszajelzést, értékelést kizárólag saját kompetenciakörödön belül készíts.
  • Tanulmányi célból készült rajztesztek esetében ne mondj kiértékelést a vizsgált személynek.
  • Először minden rajztesztet Te magad rajzolj meg, mielőbb élesben kipróbálnád másokon. Még jobb, ha valakit megkérsz, hogy rajzoltassa meg veled.
  • Ha lehetőséged van rá, akkor tanuld meg a teszteket élő képzés keretében is, és a későbbiekben kérj szupervíziót.
  • A rajzvizsgálati helyzetben mindig spontán, barátságos, érdeklődő módon legyél jelen.
  • Rajzolás közben ne beszélgess a vizsgált személlyel, mert befolyásolhatod a rajzokat.
  • Ha nem érti az instrukciót, akkor ismételd meg. Ha így sem érti, akkor próbáld elmagyarázni. A további értetlenkedés már lehet, hogy tesztellenállásról szól.
  • Kerüld a belemagyarázást: csak mintázatokat értelmezz (lásd SSCA).
  • Tanuld meg felismerni a véletlen vonaltévesztéseket és más szituatív tényezőket (ezeket ne értelmezd).
  • Minden következtetésed konfrontáld a vsz. magyarázataival, önértelmezéseivel és lehetőség szerint külső adatokkal (exploráció, anamnézis).

Következő

3 - Mit figyelj meg a nemlétezőállat-rajzokon?

Milyen a prototipikus nemlétező állat?

5. ábra: prototipikus nemlétező állat (szárnnyal és szárny nélkül)

Egyik legérdekesebb megfigyelésünk, hogy a nemlétező állatokat mindig már meglévő, létező állatok testrészeiből szerkeszti össze a vizsgált személy.

Sőt, találtunk egy gyakori típust (prototípust), amit a legtöbben rajzoltak: emlősállat négy lábbal, aminek a lábai, a szája (csőre) és a farka más állatokból származik.

Ez a prototípus néha szárnyakkal, néha szárnyak nélkül jelenik meg.

Az is kiderült, hogy a prototipikus nemlétező állat általában 4-6 állatfajból áll. Ritka a háromnál kevesebb, vagy a nyolcnál több állatfaj (ugyanazon állaton belül).

A vizsgált személyek egy része az instrukció ellenére növényi részeket, illetve emberi testrészeket is ábrázolt.

A leggyakrabban előforduló hét állat, amelynek testrészeit kombinálják a rajzolók:

  • kutya,
  • macska,
  • madár (ezzel az általános megnevezéssel),
  • bagoly,
  • oroszlán,
  • nyúl,
  • elefánt.

FONTOS: Az állatfajokat ebben a vizsgálatban nem biológiai kategóriák szerint különítjük el, hanem pszichológiai és szimbolikus jelentésük szerint.

Következő

Milyen részekből áll a nemlétező állat?

XXXX. ábra: "Kérges törzsű lélek"

Kutatásaink szerint vannak jól sikerült, esztétikus kombinációk és vannak ügyetlen, diszharmonikus rajzok is.

A pszichológiai elemzés során a kézügyesség torzító hatásait kiszűrjük* és az intrapszichés tényezők hatásait keressük.

A vizsgált személyek többnyire mindkét rajzban ugyanannyi részt ábrázolnak.

Néhányan növényi részeket is beépítenek a szimbolizáció miatt, például

  • kaktusz vagy rózsa a tüskék miatt,
  • fa törzse a kéreg miatt.

Ritkán emberi testrészt is felhasznál a vizsgált személy (főleg kezet).

* Lásd erről a Moderátorváltozók és artefaktumok című fejezet 39-44 oldalát A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai című könyvben (Budapest: Flaccus Kiadó, 2013).

Következő

Verbális sztereotípiák

6. ábra: Szorgos hangylábak

Az állatok lerajzolása után a vizsgált személy odaírja a testrészek mellé, hogy milyen állatot ábrázolnak és elnevezi a "lényt".

Ezek a "címkék", megnevezések segítenek megérteni, milyen asszociációk állhatnak az állatok kiválasztása mögött.

Az állatok jelentésének egyik forrását az ún. verbális sztereotípiák képezik: olyan állandósult jelzős szerkezetek, amelyek szólásokban, közmondásokban is megtalálhatók.

Kutatóműhelyünkben Erdélyi Hajnalka (2002) egyetemi dolgozat keretében 423 db verbális sztereotípiát gyűjtött össze.

Következzen most néhány példa!

FONTOS: nem kell az összeset ismerned, mert úgyis csak azzal dolgozunk az egyéni elemzés során, ami a rajzoló asszociációiban is jelen volt. Ezt minden esetben meg kell kérdezni! (lásd erről a következő fejezetet).

Állatnevekhez kapcsolt jelzők, 
állatnevek jelzős szerkezetben

lúdtalp
lusta dög
majomszeretet
méhszorgalom
oroszlánbarlang

Szókapcsolatok, rövid kifejezések

A család fekete báránya
Nem mai csirke
Csigavér!
Darázsfészekbe nyúl
Elefánt a porcelánboltban

Szólások: jelző + állatnév

Éhes, mint a farkas.
Szelíd, mint a galamb.
Süket, mint a hal.
Szorgos, mint a hangya.
Okos, mint a tavalyi kos.

Szólások: cselekvés + állatnév

Fülel, mint a bagoly.
Kering, mint a kerge birka.
Pislog, mint miskolci kocsonyában a béka.
Pattog, mint a nikkel-bolha.
Bámul, mint borjú az új kapura.

Olyan / Úgy /Annyi…+ Állatnév

Úgy áll a szeme, mint a döglött birkának.
Annyi esze van, mint egy csirkének.
Olyan, mint a töltött galamb.
Úgy bámul, mint a sült hal.
Olyan, mintha a kutya szájából húzták volna ki.

Közmondások

Kicsiny a nyúl, mégis megfuttatja az agarat.
Bagoly mondja verébnek: nagyfejű.
Többet ér a vén sas az ifjú bagolynál.
Nem lesz a bagolynak sohasem sólyomfia.
Azt a bárányt se szeresd, mely akkor is hallgat, midőn megnyírják.

Források

Margalits Ede: Magyar közmondások és közmondásszerű szólások, Akadémiai Kiadó Budapest, 1993.
Közmondások és szólások kézikönyve, szerkesztette: Nagy Katalin, Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1997.
Szécsi Ferenc: Szállóigék kézikönyve, Merényi, 1990.
Ujváry Zoltán: Szólásgyűjtemény, Osiris Budapest, 2001.
Vöő Gabriella: Szaván fogjuk, Erdélyi Gondolat Székelyudvarhely, 1999.

Következő

Amikor félrevezetnek a verbális sztereotípiák

7. ábra: "Világgyilkos turbószöcsi"

Csábítónak tűnik, hogy a rajzon szereplő állatfajokat a szólások és állandósult jelzők alapján értelmezzük.

Az előző fejezet arról szólt, hogy ismeretük segít a rajz megértésében, ez azonban önmagában félrevezető lehet.

Az a probléma vele, hogy

  • nem tudjuk, a rajzoló egyáltalán ismerte-e ezeket a szólásokat,
  • az is lehet, hogy többféle is eszébe jut rajzolás közben,
  • és az is lehetséges, hogy egyik sem.

A helyes módszer szerint a vizsgálatvezetőnek kell feltárnia, hogy szerepet játszanak-e ezek az asszociációk a rajz létrejöttében.

Feladatod tehát az lesz, hogy kérdezd meg a rajzolót, mi jut eszébe a rajzon szereplő állatokról (mindről, külön-külön).

Az asszociációkat írd fel és az SSCA rendszerben az aktuálgenezis (2. lépés) részeként kezeld a további értelmezés során.

Következő

Felcserélhető testrészek

8. ábra: Kutyalábak mint a hűség szimbólumai

Az elemzés során azt fogod tapasztalni, hogy a gyakori állatok testrészei sok esetben azonos jelentésűek.

Néhány példa:

  • Ha kutya szerepel a rajzon, akkor a lábak vagy a fej egyaránt hűséget, barátságosságot jelent.
  • A ló teste, feje vagy lábai leggyakrabban az erő, szabadság asszociációit hordozzák.

Kivételek azonban itt is előfordulnak, például a pók lábai általában a szorgalomhoz kapcsolódnak (talán mert hálót sző), csáprágója viszont szinte mindig mérgező, támadó jelentést vesz fel.

Vannak olyan állatok is, amelyek bármely testrésze egyformán jól reprezentálja az állatot. Ehhez is egy példa: a macskának, a kutyának és a lónak minden testrésze hasonló jelentést hordoz.

Más állatoknál csak speciális részek játszanak szerepet a pszichológiai jelentésben, és egyéb testrészek csak igen ritkán jelennek meg. Példák:

  • a sünnél a tüskés hát,
  • a teknősnél a páncél.

Következő

A 30 leggyakoribb állat

9. ábra: A 30 leggyakoribb állat listája (ha mobilon nézed, akkor görgess lefelé a szöveges felsoroláshoz)

A leggyakoribb állatok az alábbiak:

  • a kedvenc háziállatok (pl. kutya, macska stb.),
  • a ház körül élő állatok (madár, ló, csiga stb.),
  • a közismert állatkerti állatok (oroszlán, elefánt stb.)
  • és a mesefilmek szereplői közül kerülnek ki (nyúl, majom, malac stb.)

A XX. ábra bemutatja az első 30 állat* egymáshoz viszonyított gyakoriságát is.

Az ábra szöveges formában:

  1. kutya
  2. macska
  3. madár
  4. bagoly
  5. oroszlán
  6. nyúl
  7. elefánt
  8. majom
  9. csiga
  10. delfin
  11. malac
  12. róka
  13. sas
  14. teknős
  15. papagáj
  16. kígyó
  17. medve
  18. őz
  19. páva
  20. sün
  21. tigris
  22. zebra
  23. zsiráf
  24. bak, kos
  25. bárány
  26. csirke
  27. farkas
  28. galamb
  29. hal

*Az állatfajokat nem biológiai kategóriák szerint különítettük el, hanem pszichológiai jelentésük szerint. Emiatt külön kategóriába került az általános formában megnevezett "madár" és a "bagoly" (valamint számos más állat).

Következő

4 - Hogyan értelmezd a rajzokat?

Kiindulópontok az értelmezéshez

10. ábra: Egyéni vizsgálatban készült nemlétező állatrajz

1. Egyéni vizsgálatban tekintsd az állatot szimbolikus énképnek.

A nemlétező állatrajzokban az énkép szempontjából legjellemzőbb tulajdonságokat emeli ki a rajzoló.

Nem a lényegtelen és esetleges tulajdonságok jelennek meg, hanem olyannak látjuk őt a rajzon,

  • amilyennek megismerte magát (reprezentálja önmagát), illetve
  • amilyennek igazából érzi magát (szimbolikus értelemben).

Az állatok kiválasztása sem véletlenszerűen történik, hanem a személyiség által determinált módon (lásd a következő fejezetekben).

2. A párkapcsolati elemzés során a két állat egymáshoz való viszonyát vizsgáld.

A teszt párkapcsolati változatában is a sok lehetséges párkapcsolati jellemző közül azokat választja ki a rajzoló, ami számára a legmeghatározóbb.

Amikor párjára gondol, nem idézi fel az összes létező tulajdonságot, hanem csak 3-4 jellemzőt, ami számára a leginkább meghatározó jelentőségű, és ami összesűrítődik egyetlen szinkretikus élménnyé.

Erre szóban kevéssé képes a legtöbb vizsgált személy, helyette inkább konvencionális válaszokat ad. A rajzolás azonban új terület, ahol jobban elengedheti magát.

Sokszor megfigyeltük, hogy még akár a rajzolót is meglepi, hogy milyen rajz születik.

A párkapcsolati elemzés módszerét részletesen megtalálod a 14 kérdés a párkapcsolati (párterápiás) alkalmazáshoz című fejezetben.

Következő

Manifeszt és látens állatkép

11. ábra: Nincs minden rajzban látens állatkép

A nemlétező állatrajzokban gyakran megjelenik a manifeszt tartalom mellett a látens állatkép is.

  • Manifesztnek elemzési rendszerünkben azt a tartalmat (állatot) nevezzük, amit a vizsgált személy megnevez.
  • Látensnek az olyan tartalmakat értékeljük, amelyeket a vizsgált személy tudatosan nem észlel, azonban a vizsgálatvezető valamilyen módon azonosítani tud.

A látens tartalom, látens állatkép fogalmát HÁRDI (1983) vezette be, aki a dinamikus rajzvizsgálatban a rajzok időbeli változását vizsgálva figyelte meg, hogy egy szelíd állat a későbbiekben átalakulhat vadállattá.

Magyarázatként Hárdi a freudi másodlagos megmunkálást említi; az elfojtott tartalmak, melyeket a konvencionális alkalmazkodás elfedett, egyre jobban felszínre kerülnek.

Gyakori példa a látens tartalomra a szelíd állat mögött megbújó vadállat, leggyakrabban a kutyának elnevezett állatban rejlő farkas, vagy a cicából „előbújó” tigris, oroszlán.

Fordított eset is előfordul: a vadállatnak nevezett „oroszlán” lehet tehetetlen, szánalmas benyomást keltő kiscica is.

Következő

Példák a látens állatképhez

12. ábra: Manifeszt és látens állatkép

Az XXX. ábra manifeszt tartalma (a vizsgált személyt szó szerint idézve):

  • kutya,
  • macska,
  • delfin,
  • valóságban nem létező, képzeletbeli állat,
  • Röfi,
  • ősmajom.

Látens tartalmak és magyarázatok:

A kutya látens tartalma ezen a rajzon farkas: fogak, nyitott száj, „gonosz” tekintet.

A macskában tigris rejlik a kilógó fogak, a fejtetőn látható csíkok és a szűk szemrés miatt

A harmadik állat látens tartalma a bálna, amit a nagy száj, az uszonyok és a testforma jelez.

A negyedik rajzban a „nem létező állat” leginkább oroszlánhoz hasonlít. Különös arckifejezése emellett egy dühös, de tehetetlen, kétségbeesett ember fiziognómiáját rejti. Ez még nyilvánvalóbbá válik, ha összehasonlítjuk az állat arcát a XXX. ábrán látható emberrajzzal, amelyet ugyanaz a személy készített.

Az ötödik rajz ártatlan felirata: „Röfi”. Ezzel ellentétben a fogazott, kitátott száj ragadozóra emlékeztet.

Végül a hatodik állatrajz, az „ősmajom” feje emberi koponyára hasonlít, a rajz egésze pedig ijesztő szörnyre.

13. ábra: Emberrajz (magyarázat a szövegben)

Következő

Két csapda: kerüld el őket!

14. ábra: Disznófej vagy kutyafej?

Két csapdát mindenképpen ismerni kell a látens állatképpel kapcsolatban:

  1. Nem minden kép rendelkezik vele.
  2. A látens tartalmat ne Te magad (mint vizsgálatvezető) vetítsd bele a rajzba!

Az első csapdát a fenomenológiai leírás módszerével lehet elkerülni. Ez az elemzési módszer az SSCA 3. lépése.

A második problémát az alapvető attribútumok segítségével lehet elkerülni.

Alapvető attribútumnak az SSCA-ban olyan tulajdonságokat nevezünk, amelyek

  • az adott állat (vagy más szimbólum) legfontosabb tulajdonságai,
  • amelyek elkülönítik más, hasonló motívumoktól,
  • és amelyeket konszenzusos formában más megítélők is alapvetőnek tartanak.

Ilyen például az oroszlán sörénye vagy a tigris sárga-fekete színű csíkjai.

Következő

A testrész téri helyzetének jelentése

15. ábra: Alul negatív vonás

Az állat testrészének téri helyzete gyakran összefügg a hozzá kapcsolódó tulajdonság szociálpozitív vagy szociálnegatív jellegével.

  • A fej és a törzs elülső része többnyire pozitív tulajdonságokat jelez, mert ez a legnyilvánosabb, kifelé is megmutatott személyiségrész.
  • A hátsó vagy alsó rész, a farok vagy a has kifelé kevésbé vállalt tulajdonságokat reprezentálhat.

Magyarázatunk szerint az első gondolatok, asszociációk a legnyilvánosabbak és társas szinten is jobban kimutathatók. Ezek a fejen és a törzsön jelennek meg legkönnyebben, hiszen a vizsgált személy tipikusan az állat fejével kezdi a rajzot, majd a törzzsel folytatja (lásd a szukcesszióról szóló fejezet a 2006-os tanköny* 197-219. oldalain).

Ezzel szemben a hátulsó testrészek, például a farok olyan tulajdonságokat jelezhet, amit nem mutat ki a rajzoló nyilvánosan, de vágyik rá (ideális én).

Minél hátrébb helyezkedik el a testrész vagy minél kevésbé látható, annál rejtettebb, szociálisan kevésbé vállalt vagy kimutatott tulajdonságot képviselhet.

Egy lehetséges magyarázat, hogy a rajzolási folyamatban időben későbbi gondolatok a rejtettebbek és kevésbé felvállaltak, így ezekből lesznek az időben később megrajzolt testrészek, mint a farok, a fej utólagos részei, vagy a különböző kiegészítő elemek.

A has és a test alján található, vagy más módon rejtett részek így azt szimbolizálják, amit titkol vagy nem vállal fel.

A xxx. rajz erre mutat példát: elöl az őz feje látható (felirat: "félénk"), hátul az oroszlán bojtos farka ("bátor"). A vizsgált személy önértelmezése szerint társas helyzetekben túl félénk, és nagyon szeretne bátrabb lenni.

Alul ugyanezen a rajzon "malacpocak" látható, amellyel a rajzoló egy szociálnegatív, kevésbé felvállalt tulajdonságot mond el magáról (felirat: "torkos").

*Vass, Z. (2006/2013). A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Projekció, kifejezés, mintázatok. Budapest: Flaccus Kiadó.

Következő

Nemi identitás a rajzokban

16. ábra: Expresszív-globális nőiesség

A nemlétező állatrajzok kétféle módon is mutatják a nemi identitás, a férfiasság és a nőiesség jellemzőit.

1. Expresszív-globális férfiasság vagy nőiesség

Az első megjelenési forma a rajz egészében akaratlanul is megnyilvánuló, expresszív férfiasság vagy nőiesség.

Ez a személyiség hiteles és őszinte kifejeződése: megmutatja, mennyire feminin vagy maszkulin a rajzoló.

A hitelesség az expresszió nem tudatos jellegéből származik. Ugyanolyan értelemben hordozza az információt, mint más kifejező viselkedésformák, például a hangszín, beszédmodor, a gesztusok vagy a járás.

Az expresszív-globális férfiasság vagy nőiesség nem olvasható le a rajz részleteiből, csakis a rajzból mint egészből (Gestalt).

A femininitást gyakran mutatják

  • a lekerekített ívek,
  • a gömbölyű formák,
  • a puha, lágy vonalvezetés és satírozás,
  • a dekoratív részletek és díszítések,
  • illetve a jó benyomás keltését szolgáló, gondos rajz.

A maszkulinitás általában (de nem mindig)

  • durvább,
  • erősebb,
  • vázlatosabb vonalakban ismerhető fel,
  • valamint hegyes, szögletes formákban,
  • a rajz egészének elnagyoltságában
  • és a kisebb fokú alkalmazkodási törekvésben.

2. Tartalomelemzés

A második módszer az ábrázolt állatfaj elemzése.

Bizonyos állatok egyértelműen kapcsolódnak valamelyik nemhez. Az asszociációs körben például együtt szerepel

  • a medve, a kar, az erő és a biztonság (férfiasság),
  • vagy az őz, a pettyes hát, és a "védelmet igénylő" asszociáció (nőiesség).

Vannak ugyanakkor nemtől független állatok is, amelyek nem alkalmasak a nemi identitás elemzésére.

Példa erre a hangya (asszociációk: lábak, szorgalom), amelyre sem a nőiesség, sem a férfiasság nem illik.

Következő

Négy tartalmi típus: melyikbe tartozik a rajz?

17. ábra: Szimbolikus tartalmi típusba tartozó rajz

A tartalomelemzés során az állatok és a testrészek szimbolikus jelentését keressük.

Első lépésként határozd meg, hogy az alábbi négy tartalmi típusból melyikbe tartozik a rajz!

Megjegyzés: A négy típust pszichológiai fontosságuk szerint sorba rendeztük. Az 1. típussal nem tudsz tovább dolgozni, a többivel viszont igen.

A négy típus a következő:

1. Ad hoc (átgondolatlan, indokolatlan) tartalmak

Az ilyen rajzokból hiányzik az állat és a személyiségvonás valódi kapcsolata. Szerencsére ritkán fordulnak elő.

Néhány példa:

  • denevérszárnyak: pesszimizmus,
  • delfin: szorgalmasság

Az ad hoc tartalmakat a statisztikai elemzés is kiszűri, mert csak egy-egy személynél fordulnak elő és nem ismétlődnek.

Abból ismered fel őket, hogy egyrészt nem szerepelnek a következő fejezet listájában, másrészt Te sem találsz semmilyen értelmes kapcsolatot az állat és a személyiségvonás között.

2. Gyakori, de felszínes válaszok (szemben a mélyebb pszichológiai tartalommal)

Ebben a típusban az állat választása indokolható, de felületes és kevesetmondó.

Példák:

  • életmódon alapuló választás: bagoly, mert éjjel sokáig fent van
  • kedvenc állat ábrázolása: macska, mert ez a kedvence
  • fóbia, félelem állata: kígyó, "mert ettől félek"

Magyarázatok:

  • A bagoly esetében érthető, hogyan kapcsolódik ide az éjjeli életmód, csak éppen nem tudtunk meg semmi fontosat a vizsgált személyről.
  • A kedvenc állatnál is nyilvánvaló az asszociációs kapcsolat, de ez sem ad érdemi információt.
  • A fóbiás állat már határeset, de ezzel sem jutunk igazán előbbre a vizsgált személy megismerésében. Akár szóban is el tudná mondani, mitől fél, ehhez tehát felesleges a rajzvizsgálat.

Mélyebb tartalom lenne a fentiekkel szemben (ellenpéldaként) a farkas, ha a kísérő asszociáció a "lázadó és öntörvényű".

Ez a válasz valóban előfordult vizsgálatunkban, és érezhető is, hogy valódi pszichológiai információt hordoz (de ez a példa már a 3. típushoz tartozik).

3. Szimbolikus tartalmak

Általában ezzel a tartalmi típussal találkozunk. A pszichológiai megértést érdemben segítő válaszok tartoznak ide, amelyeket a következő fejezet mutat be.

Két kritérium segítségével ismerheted fel őket:

  1. azonnal belátható az állat (testrész) és a személyiségvonás közti kapcsolat,
  2. pszichológiailag releváns információt hordoznak.

Példák (lásd a következő fejezetet is):

  • kutyafej: hűség,
  • oroszlánláb: erő, bátorság.

4. Kreatív, frappáns tartalmak

Olyan válaszok tartoznak ide, amelyek ritkán fordulnak elő, szokatlanul találóak, frappánsak és szintén valódi pszichológiai információt hordoznak.

Példák kutatási anyagunkból:

  • ezerlábú lábai: mert tevékeny és millió dolgot csinál
  • jegesmedve: mert még a jég hátán is megél

Következő

Az állatok mint személyiségvonások

18. ábra: Személyiségvonások nemlétező állatrajzban

Ebben a fejezetben találod azt a listát, hogy melyik állatfaj milyen személyiségvonásokat reprezentál. Kivételek mint mindig, itt is előfordulnak.

A leggyakoribb jelentések:

  • kutya: hűséges, ragaszkodó, barátságos
  • madár, ló, sas: szabad, független
  • bagoly: bölcs, okos, tudásvágy, tanulás fontos számára
  • macska, cica: szeretetvágy, odabújás
  • majom: vicces, tréfás, humoros, vidám, játékos
  • elefánt: magabiztos, határozott, erős
  • nyúl, őz: félénk, szerény
  • macska, őz, jaguár, hattyú, gazella: nőies, kecses testalkatú
  • oroszlán, tigris: bátor, védelmező
  • oroszlán (másik jelentésben): erős, bátor, indulatos, domináns, tud küzdeni
  • róka: élelmes, ravasz
  • papagáj, kacsa: beszédes, cserfes
  • teknős, csiga: védekezés, zárkózottság, biztonságigény
  • macska (más jelentésben), kiskutya, delfin: játékos, vidám
  • macska (ismét más jelentésben), bak, kos, szamár: öntörvényű, önfejű, független
  • egér, gólya, zsiráf: bizonytalan
  • bagoly, fekete párduc: éjszakai élet, éjjel sokáig fent van
  • ló: erős, gyors, szabad, vad
  • páva: feltűnést, figyelmet igénylő
  • disznó, lajhár: lusta

A listát kutatásaink alapján állítottuk össze, a verbális asszociációk tartalomelemzésével.

Nem teljeskörű, mert csak statisztikailag igazolható összefüggéseket tartalmaz (kihagytunk sok egyéni választ).

Egyes állatok többször szerepelnek (például: macska), mivel többféle jelentésben fordulnak elő. Ezek közül a rajz egészének elemzésével, illetve mintázatelemzéssel (SSCA) tudsz választani.

Következő

5 - Diagnosztikus és terápiás alkalmazás

Egyéni alkalmazás (diagnosztika és terápia)

19. ábra: Közlésvágy, önfeltárási igény egyéni vizsgálatban (sok magyarázó szöveg)

Megfigyeléseink szerint a testrészek és a tulajdonságok reprezentálhatnak

  • énrészeket,
  • személyiségfejlődési utakat,
  • személyiségfejlődési lehetőségeket.

Ezeket szimbolikusan lehet értelmezni, az összefüggések figyelembevételével.

A teszt ezzel előrejelezheti a fejlődés lehetséges útvonalait, ami rendkívül izgalmas és értékes értelmezési hipotézisekhez vezet.

Ehhez három lépésből álló metodikát javaslunk.

1. Tedd fel az alábbi kérdéseket (magadnak vagy játékos formában a kliensnek):

  • Mivé fejlődhet ez a lény később?
  • Melyik része válik dominánssá, melyiknek csökken a jelentősége?
  • Az egyes részek jelentőségének (méretének, fontosságának) változása hogyan hat más részek növekedésére, fejlődésére?
  • Hogyan illeszthetők össze az egyes részek, illetve fejlődési utak? Egyáltalán, mennyire illenek össze?
  • Ideális esetben mit a szeretne a kliens, hogyan fejlődjön tovább a lény?
  • Milyen ember lesz 5-10 év múlva az a személyiség, akit a lény reprezentál?

2. Utána kérd meg a klienst az alábbiakra:

  • Fogalmazza meg az állat jelen állapotának 3 pozitívumát.
  • Fogalmazza meg a jövőbeli fejlődési állapot (tehát amivé az állat válik majd) három hátrányos következményét!
  • Találjon a kliens mindre 1-1 saját megoldást.

3. Végül beszéljétek meg,

  • hogyan szól mindez róla,
  • milyen öszefüggésben áll aktuális problémájával, tüneteivel,
  • milyen következtetéshez vagy belátáshoz segítette hozzá őt ez a vizsgálat?

Következő

Párkapcsolati alkalmazás

20. ábra: Részletes, differenciált állatpár, sokféle alkotóelemmel

A párkapcsolati, párterápiás alkalmazás során a legjobb módszer, ha a pár mindkét tagja megrajzolja a nemlétező állatot

  • szimultán módon, azaz egyidőben,
  • azonban egymástól függetlenül (ne lássák egymás rajzát és ne beszéljék meg rajzolás közben).

Ezután a terapeuta és a pár tagjai közösen beszélgetnek a rajzokról az alábbi kérdések felhasználásával:

  1. a felek sorban elmondják, mit rajzoltak;
  2. utána közösen megvitatják, mennyire hasonlítanak, mennyire azonos típusú a saját állat és a partner állatfigurája;
  3. mennyire illenek egymáshoz életmódjukban, testalkatukban;
  4. mit kezdene egymással a két állat, ha most hirtelen megjelennének ugyanabban a térben;
  5. a kapcsolatban a feleknek milyen teendőik vannak a rajzok alapján;
  6. mivel fenyegetheti, zavarhatja az egyik a másikat;
  7. milyen esetleges konfliktust előzzenek meg;
  8. milyen konfliktust terhel rá az egyik, illetve a másik állat szimbolikusan a kapcsolatra;
  9. hogyan védekezhet ellene a másik fél;
  10. hogyan teheti konstruktívvá az előbb említett konkfliktust;
  11. miben egészíti ki egymást a két állatfigura;
  12. mit ad az egyik lény a másiknak, amire annak szüksége van;
  13. mivel segíthetik egymás személyiségfejlődését;
  14. mivel segíthetik a kapcsolat fejlődését?

Ezeket a kérdéseket játékos, humoros formában beszéljük meg, amihez a rajzolás jó bevezetést ad.

A pár gyorsan rájön arra, hogy a rajzról beszélve minden megállapítást szimbolikusan is lehet érteni.

Hamar elmélyül a beszélgetés, mégis megmarad a humor mint pufferzóna, ami tompítja a párkapcsolatra vonatkozó kijelentéseket.

Innen kezdve a terapeuta ügyességén és a pár terápiás alkalmasságán múlik, hová vezet el a terápiás ülés.

A rajzok több üléshez is kiváló nyersanyagot adnak, amelyeken érdemi terápiás változásokat lehet létrehozni.

Következő

Új párkapcsolati skálák: interakció

21. ábra: Pozitív interakció

Kutatóműhelyünk egy vizsgálatában Kiss Zsófiával (2010) öt egészleges elemzési skálát dolgoztunk ki a nemlétezőállat-rajzteszt párkapcsolati alkalmazásához. Ezeket soha nem önállóan alkalmazzuk, csak a rajz egészének kontextusában, a mintázatelemzés részeként (SSCA).

Az első skála, az interakció a két állatfigura egymáshoz viszonyított helyzetét vizsgálja, illetve azt, hogy érintés, kontaktus van-e közöttük.

A skála növekvő pontértékei együtt járnak a pár tagjai közti szoros kapcsolattal, intimitással, kötődéssel (különösen, ha mindkét fél magas pontot ér el rajtuk).

A skála növekvő értékei (pontszámok):

1. A két élőlény egymás mellett vagy egymás alatt helyezkedik el, mindkét figura előre néz, érintés nincs.

2. Legalább az egyik állat a másik felé néz vagy fordul.

3. Legalább az egyik állat a másik felé nyúl.

4. Az állatok érintik egymást, összeérnek, egyik a másik ölében, karjaiban stb. helyezkedik el.

5. Összefonódó, egymásból induló, több ponton érintkező (például nyak és kar is) állatok, illetve a szerelem kifejezésének rajzi jegyei (csók, puszi, szívecskék a rajzon).

Következő

Új párkapcsolati skálák: alakképződés

22. ábra: Egyszerű, kevéssé differenciált állatrajz

Az alakképződés* azt mutatja, hogy mennyire differenciált a rajz, kivehetőek-e az állati testrészek, élőlényformát ölt-e a rajz vagy amorf, tagolatlan szinten marad.

A magas pontértékek a személyiség differenciálódásával járnak együtt, amelynek rajzvizsgálati értelmezéséről fontossága miatt külön tanulmányt publikáltunk (Vass, 2002; lásd alább, az irodalomjegyzékben).

Skálaértékek:

1. Elfolyt, tagolatlan rajz, nincsenek testtájak, legfeljebb fejszerű képződmény, vagy elvont ábrázolás.

2. Gyerekes, egyszerű vonalakkal ábrázolt alakok (például nincs felismerhető arckifejezés, csak pontszerű szemek vannak, vagy pálcika lábak).

3. A rajzon kivehetőek a testtájak, testrészek (fej, felsőtest, végtagok). Az arc képletei felismerhetők. Arányos ábrázolás.

4. Kétdimenziós, realisztikus ábrázolás, a testnek tengelye van, egyensúly érzékelhető.

5. Izomzat, szőr, végtagokon ujjak felismerhetők, arckifejezés (érzelmek megjelenése), ruha, kiegészítők, illetve ezek részletgazdag megjelenítése a rajzon.

* A skálákat soha nem alkalmazzuk önmagukban, csak a rajz egészének kontextusában, a mintázatelemzési módszer részeként (SSCA).

Következő

Új párkapcsolati skálák: hasonlóság

23. ábra: Hasonlóság

A hasonlóság skála* azt jelöli, hogy a rajzolt állatok ugyanazon fajba vagy állattani kategóriába tartoznak-e (például emlősök, nagymacskák, házi állatok), illetve besorolhatóak-e közös, felsőbb kategóriába életterük, általános tulajdonságaik alapján.

Minél jobban hasonlít egymáshoz a két élőlény, annál nagyobb fokú párkapcsolati összeillés feltételezhető. Természetesen ezt sem önmagában értékeljük, hanem a többi információ fényében.

Skálaértékek:

1. A két élőlény teljesen különböző fajú, különböző tulajdonságokkal, mérettel, élettérrel rendelkezik (például az egyik a vízben él, a másik szárazföldön, egymás világában csak segítséggel vagy sehogy nem tudnak boldogulni).

2. A két figura alapvetően különbözik, de eredetükben van közös (például mindkettő mitikus alak).

3. A két állat egy nagyobb kategóriába sorolható (például nagymacskák, szárnyasok, emlősök, háziállatok).

4. A két figura alapvetően egy fajba tartozik, de a két egyeden megkülönböztető jegyek vannak (például nemi különbséget feltüntetik, vagy eltérő a szárnyuk, a díszítésük).

5. A két élőlény ugyanabba a fajba tartozik, nincsenek megkülönböztető jegyek.

* A skálákat soha nem alkalmazzuk önmagukban, csak a rajz egészének kontextusában, a mintázatelemzési módszer részeként (SSCA).

Következő

Új párkapcsolati skálák: érzelemkifejezés

24. ábra: Szabad érzelemkifejezés, pozitív interakció

Az érzelemkifejezés* skála azt mutatja, hogy milyen mértékben áramlanak szabadon az érzelmek a párkapcsolaton belül (akár pozitív, akár negatív érzelmekről legyen szó).

Alapvetően akkor jó egy párkapcsolat, ha a felek kinyilvánítják egymásnak érzelmeiket, mert így adnak lehetőséget az érzelmi megértésre, a konfliktusok megoldására és a másik fél érzelmi állapotának mentalizálására.

Ezzel szemben negatívnak tekintjük az érzelmek elfojtását, eltitkolását, és nyílt érzelemkommunikáció helyett a passzív-agresszív viselkedést.

Skálaértékek:

1. A rajzon az arc ábrázolása hiányos vagy hiányzik, mimika nem ismerhető fel (például üres kör a szemnek, nincsenek képletek az arcon).

2. Sematikus fej- és arcábrázolás. Az arcrészek (orr, száj, fül, szem stb.) megvannak, de érzelem kifejezésére alkalmatlanok.

3. Testtartásából, mosolyra nyíló szájából, a szemek állásából következtetni lehet a figura hangulatára (szomorú, vidám stb.).

4. A figura egyértelműen megjelenít valamilyen érzelmet (szíveket rajzol, szóbuborékba ír, vicsorgó fogak stb.).

* A skálákat soha nem alkalmazzuk önmagukban, csak a rajz egészének kontextusában, a mintázatelemzési módszer részeként (SSCA).

Következő

Új párkapcsolati skálák: dominancia

25. ábra: 4-es dominancia-pontszám

A dominancia* megítélése ahhoz ad támpontokat, hogy a kapcsolaton belül ki az irányító fél.

A párkapcsolati dominancia természetesen sokrétű jelenség, hiszen kapcsolódik a társfüggéshez és a kötődés szorosságához is (általában az irányít, aki kevésbé kötődik).

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a párok tagjai általában megosztják a dominanciát az élet egyes területein: van, amiben az egyik irányít és van, amiben a másik fél.

Rajzi skálaértékek:

1. A rajzolt állatok megegyező testalkattal rendelkeznek, méretük egyforma, az erőviszonyok kiegyenlítettek.

2. Az egy fajba tartozó állatok nemi különbségeinek megfelelő méretábrázolás látható.

3. Az egyik figura érzékelhetően nagyobb a másiknál, különböző fajba tartoznak, vagy a dominanciával összefüggésbe hozható különbség van a táplálkozási szokásaikban (például az egyik ragadozó, a másik növényevő).

4. Az egyik állat legalább kétszer nagyobb, szélesebb a másiknál, vagy fölémagasodó, fenyegető testtartás, arckifejezés jellemzi őt.

* A skálákat soha nem alkalmazzuk önmagukban, csak a rajz egészének kontextusában, a mintázatelemzési módszer részeként (SSCA).

Következő

6 - Elemzési példák

1. példa: megszakadt párkapcsolat [film]

Ebben a részben rövid és lényegretörő villámelemzések következnek maximum 1 perces filmrészletek formájában. (A teljes film is elérhető: írj az ugyfelszolgalat@rajzelemzes.hu címre és segítünk).

A filmeken egy-egy nemlétezőállat rajzteszt párkapcsolati elemzése látható.

Az első példa olyan párkapcsolatot mutat be, amely röviddel a teszt megrajzolása után megszakadt (nem a teszt miatt).

Nézd végig a filmet (mindössze 52 mp) és közben gondolkozz a bemutatott rajzon!

Következő

2. példa: kevés párkapcsolati összeillés [film]

A második villámelemzés (39 mp) kismértékű összeillést mutat be. Olvasd el a feliratokat is a rajzok mellett!

Következő

3. példa: nagyobb összeillés [film]

A következő példán részleges összeillés látható: ez a két lény már jobban tud kapcsolódni egymáshoz. A filmből azonban egy potenciális konfliktusforrásra is fény derül.

Következő

4. példa: közepes összeillés [film]

Ebben a példában a két állat már sokkal jobban hasonlít egymáshoz.

Képzeld el, hogy életre kelnek és interakcióba lépnek egymással (lásd erről részletesen az SSCA-ban a vizualizálás nevű technikát).

Szerinted mi történne?

Saját intuíciónkat természetesen csak inspirálódáshoz és ötletgyűjtéshez használjuk. Olyan értelmezési hipotéziseket állítunk fel vele, amelyeket gondosan tesztelünk az SSCA segítségével és csak a sokirányban alátámasztott értelmezésekkel folytatjuk az elemzést.

Ebben a rajzban nagyon érdekes az "anyatigris", illetve a tigrisfarok: egyrészt téri elhelyezése miatt (lásd a testrész pozíciója fejezetet), másrészt amiatt, mert egy lehetséges személyiségfejlődési irányt is kijelöl (amiről a Pszichodiagnosztikai és egyéni terápiás alkalmazás fejezetben olvashatsz).

Következő

5. példa: összeillő pár [film]

Ezen a rajzon a két állat azonos típusú és azonos méretű. Egymással minden szempontból összeillenek, és egy csapatba tudnának tartozni.

Sőt: ez a tanulságos rajz még egy olyan kapcsolati erőforrást is megmutat, ami a filmben említett, 40.000 főre kiterjedő Psychogalaxy kutatás szerint az 1. számú párkapcsolati érték.

Következő

7 - Hogyan tovább?

További lépések

  • Egészítsd ki tudásod a klasszikus állatrajz-tesztekről szóló fejezettel, valamint a hétlépéses képelemzési módszer (SSCA) megtanulásával.
  • Olvasd a szakirodalmat, például Hárdi professzor úr munkáit a dinamikus rajzvizsgálatról, amelyben szintén szerepel az állatrajzok elemzésének témája. A következő fejezetben találsz ehhez egy irodalomlistát.
  • Gyűjts rajzokat és tapasztalatokat: rajzoltass meg minél többféle embert (természetesen csak etikus módon), hogy megismerd a jelenség sokféleségét és gyakorlatot nyerj az értelmezésben.
  • Tanulj tovább folyamatosan és fejleszd tudásod nemcsak a rajzelemzésben, hanem végzettségedtől és képesítésedtől függően saját szakmai területeden is!

Ha van kedved, várunk élő és online rajzelemzési képzéseinken, valamint esetmegbeszélő és konzultációs csoportjainkon is.

Következő

Ajánlott szakirodalom

Hárdi I. (1983). A dinamikus rajzvizsgálat. Medicina, Budapest.

Hárdi I. (1991). Dinamikus állatrajzvizsgálat. Psychiatria Hungarica, 6, 279–290.

Hárdi I. (1991). Dynamic examination of animal drawings. In Jakab I. (szerk.): Art Media as a Vehicle of Communication. Proceedings of the 1990 International Congress of Psychopathology of Expression, Montreal, Canada. American Society of Psychopathology of Expression, Brookline.

Kiss Zs. E. (2010). Állatrajzok vizsgálata. A nemlétezőállat rajzteszt alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata párkapcsolatokban. Szakdolgozat, Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest.

Vass, Z. (2001). A kinetikus családrajz (Kinetic Family Drawing) alkalmazása a pszichodiagnosztikában. Magyar Pszichológiai Szemle, 56, 107-135.

Vass, Z. (2002). A dinamikus rajzvizsgálat személyiségszintjei és a pszichológiai differenciáció. Psychiatrica Hungarica, 17, 30-49.

Vass, Z. (2006/2013). A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Projekció, kifejezés, mintázatok. Budapest: Flaccus Kiadó.

Vass, Z. (2011). A képi kifejezéspszichológia alapkérdései - Szemlélet és módszer. Budapest: L’Harmattan Kiadó.

Vass, Z. (2011). Psychological Interpretation of Drawings and Paintings. Budapest: Alexandra.

Vass Z. (2007). A nemlétező állat-rajzteszt kiértékelése. Előadás a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságban. Budapest, 2007. október 8.

Következő

8 - Értékeld ezt a tudásanyagot...

Mondj véleményt az űrlapon és segíts nekünk!

Befejezés