A családrajz értelmezése: amit a gyermek szavakkal nem tud kifejezni (mintafejezet, értelmezések nélkül)

Ennyivel vagy készen:

0.00%

0 – Sietsz, mert mindjárt itt a kliens? Ide ugorj

Rajzoltatási instrukciók (mind)

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

Mit kérdezz a rajz befejezése után?

  1. "Mondd el, mi van a képen!
  2. Kiket rajzoltál, kik vannak rajta? (nem, életkor, szerepük a családban)
  3. Hol vannak?
  4. Mit csinálnak?"

Corman (1964) kérdései:

  • "Ki a legkedvesebb ebben a családban? Miért?
  • Ki a legkevésbé kedves? Miért?
  • Ki a legboldogabb? Miért?
  • Ki a legkevésbé boldog? Miért?
  • Ki lennél legszívesebben ebben a családban? Miért?"

Következő

Mit kell még felírni a lapra?

  1. az instrukciót, amit alkalmaztál,
  2. a rajzolási sorrendet,
  3. a figurák nevét,
  4. szerepét a családban,
  5. életkorukat,
  6. elvarázsolt családnál: mi lett a családtagból,
  7. állatcsaládnál: milyen állat lett belőle,
  8. kinetikus rajzoknál: mit csinál éppen a figura.

Ne felejtsd el a szokásos adatokat sem:

  • vizsgált személy neve,
  • vizsgálatvezető neve,
  • dátum,
  • a rajzok sorrendje (sorozat esetén).

Következő

1 - Itt kezdd

Üzenet a szerzőktől

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

Hogyan lesz a leghasznosabb számodra ez a tudás?

Az alábbi módszert ajánljuk:

1. Először is olvasd végig az egészet – Nézd meg mindenekelőtt a fejezetcímeket, majd kattints rá sorban mindre és nézd végig a lépéseket is, amelyeket a fejezeteken belül találsz.

Ezzel elkezd benned felépülni egy térkép (kognitív reprezentáció) a téma egészéről, ami sokat segít a megértésben.

Utána kezdd el végigolvasni a teljes anyagot. Az olvasást nyugodtan megszakíthatod, bárhol is tartsz (ha például csak 10 perced van rá) és a következő alkalommal folytathatod.

Ne kezdd el azonban végrehajtani a lépéseket, mielőtt befejezted volna a teljes anyag áttekintését!

Csak így kerülnek a helyükre  a részletek. Tudni fogod, melyik lépés mennyi információt tartalmaz, mennyi időt kell rászánni. Megérted azt is, hogy miért ebben a sorrendben szerepelnek a feladatok.

2. Csak ezután hajtsd végre a lépéseket – Ezek a leírásokat tudatosan számozott felsorololás ("csekklista") formájában készítettük el. Minden lépéshez el kell végezni az előzőt is. Haladj sorban velük!

3. Vedd elő ezt a tudásanyagot minden alkalommal, amikor szükséged van rá!

Következő

Technikai tanácsok

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

2 - Hogyan rajzoltasd meg?

Szükséges eszközök

A családrajzokhoz A4-es méretű papírlapot adunk.

A rajzeszköz lehet

  • grafitceruza,
  • színes eszköz.

Mi a grafitceruzát javasoljuk az elsőként megrajzolt családrajzhoz.

Ha másodjára is megrajzoltatod ugyanazt a családrajzot, akkor viszont használhatsz színeseket. Ellenkező esetben a színezéssel lesz elfoglalva a gyermek, a rajzok valóságkövetőbbek lesznek, és csökken projektív információértékük.

A színek elsősorban az összetartozáshoz (lásd: azonosulás és azonosítás) adnak jelentéstöbbletet. A formai-szerkezeti rajzi jelzések viszont könnyen válnak a realizmus áldozataivá.

Következő

A különböző családrajzok ajánlott sorrendje

Kezdd a hagyományos családrajzzal, de utána rajzoltasd meg a többi családrajz-típust is!

Mindig több rajzot vizsgálj egyszerre (egy rajz nem rajz, ahogyan Sehringer, 1989 fogalmaz), és egészítsd ki más információkkal!

Az ajánlott sorrend (több alkalomra elosztva):

  • Hagyományos családrajz
  • Elvarázsolt család
  • Állatcsaládrajz (ha az elvarázsolt család nem állatokat tartalmaz)
  • Anya gyermekével
  • Kinetikus családrajz
  • Kinetikus állatcsaládrajz
  • Kinetikus iskolarajz vagy óvodarajz
  • Madárfészek
  • Napcsalád
  • Felnőttnél: regrediált kinetikus családrajz

Az instrukciókat a 3. fejezetben találod.

Következő

Tippek, trükkök és csapdák, amiket kitapasztaltunk

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

3 - Milyen instrukciókat adj?

Alapvető instrukció (ezt használd!)

A lehető legegyszerűbb formában ezt kérjük a gyermektől:

  • Rajzold le a családodat!

Ellenállás esetén (például családi problémák, melyeket a gyermek szégyell):

  • Rajzolj egy családot (olyat, amilyet elképzelsz)!

Ha kész:

  • Mondd el, mi van a képen!
  • Kiket rajzoltál, kik vannak rajta? (nem, életkor, szerepük a családban)
  • Hol vannak?
  • Mit csinálnak?

Corman (1964) kiegészítő kérdései:

  • ki a legkedvesebb ebben a családban? Miért?
  • ki a legkevésbé kedves? Miért?
  • ki a legboldogabb? Miért?
  • ki a legkevésbé boldog? Miért?
  • ki lennél legszívesebben ebben a családban? Miért?

2. ábra: Általános és személyes instrukció (6 éves fiú)

A 2. ábrán a bal oldali családrajz instrukciója általános családra vonatkozott („rajzolj egy családot”), a jobb oldali rajzé viszont személyes volt („rajzold le a saját családodat”).

Az első családból a rajzoló kihagyta öccsét, ami a testvérféltékenységet mutatja.

A szereplők sorrendje az első rajzon, balról haladva apa, anya, gyerek; a jobb oldali rajzon viszont apa, anya, testvér, rajzoló.

Következő

Amit mindig fel kell írni

Minden esetben fel kell írni a lapra:

  • az instrukciót, amit alkalmaztál,
  • a rajzolási sorrendet,
  • a figurák nevét,
  • szerepüket a családban,
  • életkorukat.

Ha nem a hagyományos családrajzot alkalmaztad, akkor ezeket is fel kell írni:

  • elvarázsolt családnál: mi lett a családtagból,
  • állatcsaládnál: milyen állat lett belőle,
  • kinetikus rajzoknál: mit csinál éppen a figura.

Ha lehet, ezeket maga a gyermek írja rá a lapra, mert az írásban is lehetnek konfliktusjelzések (radírozás, elrontás stb.).

Legjobb, ha a lap rajzot tartalmazó oldalára kerülnek ezek az információk (nem a hátuljára).

Ne felejtsd el a szokásos adatokat sem:

  • vizsgált személy neve,
  • vizsgálatvezető neve,
  • dátum,
  • a rajzok sorrendje (sorozat esetén).

Megjegyzés: saját gyakorlatunkban a vsz. fontosabb verbális és nemverbális reakcióit is ráírjuk a rajz hátoldalára, így mindig együtt marad a rajzzal.

Ha elkészült, vizsgáljuk meg a rajzot és kérdezzünk rá a szokatlan rajzi jelenségekre (nem irányító módon)!

Következő

Tíz másik családrajz-instrukció (csak az alapinstrukció után!)

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

4 - Mit kell észrevenni a családrajzban?

A megfigyelési szempontok felsorolása

  • a rajz általános színvonala (fejlettségi szint, életkorhoz viszonyítva),
  • a rajzlap felületének felhasználása (a figurák mérete összességében),
  • kompozíció, térhasználat,
  • a figurák közötti távolságok (kartávolsághoz viszonyítva),
  • kivel kezdi és kivel fejezi be a gyermek a rajzot,
  • a figurák rajzolási sorrendje a családon belül,
  • reakcióidő az egyes szereplők rajzolása előtt,
  • egymás mellé kik kerülnek,
  • egymás alá vagy fölé kik kerülnek,
  • kit felejt le a gyermek a rajzról,
  • akadályok (például tárgyak), amelyek elválasztják a figurákat,
  • méretbeli viszonyok a figurák között,
  • ki kivel érintkezik,
  • ki ki felé fordul vagy kinek fordít hátat,
  • tekintetirányok,
  • arckifejezés vagy a figura arctalansága (ha másoknak van arca),
  • a figurák érzelmi jellemzői (például kedves, vidám, szomorú. dühös, fenyegető),
  • azonosulás és azonosítás,
  • különbségek színvonalban és vonalvezetésben az egyes alakok között,
  • a Hárdi-féle személyiségszintek közül a vegyes és a többféle személyiségszintnek (Vass, 2006) megfelelő ábrázolás,
  • radírozás, áthúzások, egyes alakok aláhúzása, átfirkálások, X-szindróma a figurán vagy a nevén,
  • befejezetlenség, esszenciális részletek (Vass, 2006) lehagyása,
  • kompartmentalizáció, enkapszuláció, kivel van egy „légtérben” a gyermek,
  • ha van nap vagy lámpa: ki felett van, kire süt sugaraival.

Következő

Milyen a globálisan pozitív családrajz?

3. ábra: globálisan pozitív családrajz (kivéve a távolságokat)

Az egészséges, jó beilleszkedésű gyerekek rajzainak jellemzői*:

  • érzelmi-hangulati tónusa vidám, meleg
  • a rajz koherens, integrált Gestalt
  • az alakok mosolyognak, esetleg semleges az arcuk, és nem görbül lefelé a szájuk vagy nem kiabálnak
  • a családtagok egy vagy két sorban helyezkednek el (a családtagok száma szerint)
  • az első két helyet többnyire a szülők foglalják el, majd életkor szerint sorra következnek a többiek
  • a figurák távolsága kartávolságnyi vagy megérintik egymást
  • a családtagok azonos színvonalúak és kidolgozottságúak
  • gyakoriak a járulékos részletek (például tárgyak, időjárási elemek, valamilyen fényforrás)

* Nem kell az összesnek egyszerre megjelennie.

Következő

A globálisan negatív családrajz

A legfontosabb konfliktusjelzések:

  • a rajz kusza, zavaros vagy diszharmonikus összbenyomást kelt
  • felbomlik az életkor és szerep alapján elvárható sorrend
  • áthúzások, átfirkálások, radírozások láthatók
  • érzelmi-hangulati tónusa negatív, hideg, üres, szorongó, vad, gúnyos vagy feszült
  • előfordulhatnak fenyegető felnőtt alakok vagy agresszióval asszociálható tárgyak
  • a saját alak méretében összezsugorított vagy túlméretezett is lehet
  • elrontott, összecsapott formák, „állatszerű” önábrázolás
  • a rajzok részletszegények és hiányosak

Következő

5 - Hogyan értelmezd?

Ki szerepel a rajzon?

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

A rajzolási sorrend három típusának jelentése

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

A téri elhelyezés tünetei, amelyeket a családrajzban mindenképpen észre kell venni

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

Fizikai távolság: kihez érzi magát a legközelebb a gyermek?

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

Ki akar kapcsolódni kihez?

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

A figurák méretének jelentése

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

Az átfirkálás és a radírozás értelmezése

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

Az emberalakok személyiségszintje

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

Kompartmentalizáció és enkapszuláció

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

Az X-szindróma értelmezése

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

Azonosulás és azonosítás

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

Rejtett szempontok I. Mozgásirányok és nem tudatos interakciók

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

Rejtett szempontok II. A rajzok egymásra helyezése

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

Rejtett szempontok III. A nap és az emberalak arca

Regisztráció után ezt is elolvashatod!

Következő

6 - Elemzési példák

Eltérő személyiségszintek (9 éves kislány)

32. ábra: eltérő személyiségszintek a családrajzban

A családrajzot 9 éves kislány készítette (a képen balról a 3. figura), akit édesanyja tanulási problémák miatt hozott el pszichológiai rendelésre.

Első látásra feltűnik, hogy az anya rajzi személyiségszintje alacsonyabb (azaz c szintű), mint a többieké.

A rajzon az anya kezében bot van és arckifejezése szigorú.

A kislány a formai jelzések szerint az anya helyett az apával azonosul:

  • egymás mellett állnak,
  • hasonló a testtartásuk,
  • a karok,
  • a cipők formája,
  • iránya
  • és masnija.

Az anyát a gyermek kicsinyíti (vö. méret mint fontosság), a nagymamát pedig felnagyítja (ő képviseli a védelmet).

A rajz érdekessége, hogy az anya alacsonyabb személyiségszintje a kognitív-affektív arányt is tükrözi, azaz a fokozódó affektív terhelés (emocionális konfliktus) a kognitív teljesítmény romlásával jár együtt.

A másik érdekesség, hogy a rajzban megnyilvánuló kommunikáció ún. önkifejezési aspektusa (lásd SSCA kommunikációs elemzés) ebben az esetben a terapeutától való segítségkérést fejezi ki.

Következő

Családrajz esővel (5 éves kislány)

33. ábra: Családrajz esővel

A 33. ábrán látható családrajzot 5 éves 10 hónapos, balkezes kislány készítette.

Szülei elváltak, édesapjának új családja van, ritkán találkoznak.

A „rajzolj egy családot” instrukcióra először egy királylányt rajzol, majd „a királylány fiúját”, harmadikként egy apukát, hozzáfűzve, hogy „az anyuka meghalt”.

A rajz érdekessége, hogy a két térfél ambivalenciát és kontrasztot mutat: az elsőként megrajzolt bal oldal színes, meleg, vidám, játékos és eseménydús − a jobb oldal viszont egyszínű, fekete, üres, feszült és depressziós.

Konfliktusjelzésnek tekinthető, hogy nem jelenik meg minden családtag, az édesapa elkülönül a többiektől és rosszabb rajzi színvonalú.

Az eső külön-külön, háromfelé ágazó sugárban hullik rá minden családtagra. Az eső motívuma ebben az esetben a kedvezőtlen emocionális klíma jele lehet: a gyermek nem érzi magát jól a világban, és kellemetlen érzéseit vetíti ki.

Enaktív szinten a rajz erőteljes, dinamikus, aktív; ez különösen érvényes a bal oldali emberalakokra és a láthatóan nagy mozgásos átéléssel rajzolt esőre.

A lendület kifejezi a gyermek pszichomotoros tempóját, élénk és aktív személyiségét.

Ikonikus szinten a gyermek analóg, realisztikus ábrázolásra törekszik, amiben részleges sikert ér el.

Az emberrajz színvonala ebben az életkorban (a hatodik életév) már lehetne magasabb is, mind szerkezetileg, mind pedig a kidolgozást tekintve; a gyermekrajzok színvonalbeli elmaradása sok esetben emocionális konfliktusokkal magyarázható.

Szimbolikus szinten az eső a sírást és a szomorúságot reprezentálhatja. Az apa is sír, mert meghalt az anyuka, és az eső is különálló patakokban csordogál.

Következő

Regrediált kinetikus családrajz (37 éves nő)

34. ábra: Magányos gyermekkor

A rajzot a 37 éves Rita készítette, aki szomatizációs panaszokkal jelentkezett a pszichológiai rendelésen.

Az instrukció szerint lerajzolta a családját úgy, ahogyan öt évesen látta.

Elmondása szerint nem érezte jól magát akkor: a szülők csak 9 évvel később váltak el, de már akkor is folyamatosan cirkuszok voltak köztük.

A rajzon magányos, izolált interakciók láthatók, mindenki végzi a dolgát, de egymással nem foglalkoznak.

Balra az első alak az édesapa, aki a képből kifelé fordul és a többieknek is hátat fordít; a kertben dolgozik, arckifejezése Rita szerint fáradt, mérges.

A második alak az édesanya, aki inkább a tesóval foglalkozott, mint Ritával, és az emlékek szerint állandóan ideges volt (a képen valamit süt). Az édesanya mögött látható radírozás nyomai az érzelmi konfliktust mutatják.

A tesó „szegény, csak volt”, és szomorú az arckifejezése.

A jobb szélső alak Rita, aki óvodásként eljárt magányosan az uszodába; végezte egyedül a dolgát, amit előírtak neki.

Rita a rajzon mindenkitől elszigetelődik. A figura tengelye a többiektől való különállást hangsúlyozva vízszintes; más közegben (a vízben) és más térben (az uszodában) jelenik meg, mint a családi otthon.

Bár nézhetne a néző felé is, a képen tökéletesen hátat fordít.

Az ábrázolt tevékenység eleve kizár minden társas interakciót: úszni csukott szemmel és csukott szájjal lehet, arccal a víz felé fordulva.

A gyermekkori emlék érzelmi-hangulati tónusából, az emocionális atmoszférából hiányzik a szeretet melege.

Az ábrázolt jelenet egyúttal a kép valódi mondanivalóját is magába sűríti: Rita hideg vízben úszik és utált kötelességét teljesíti ahelyett, hogy az édesanya foglalkozna vagy játszana vele.

Következő

Példa a képek egymásra helyezéséhez (32 éves nő)

Furth érdekes példát közöl ehhez az értelmezési technikához.

A 32 éves Anna két rajzot készített, egy regrediált kinetikus családrajzot (RKFD) és egy szabadrajzot.

Az előbbi (35. ábra) arra az instrukcióra készült, hogy rajzolja le a családját úgy, ahogyan öt évesen látta, és mindenki csináljon a képen valamit.

A rajzon az anya áll a nappaliban, középen lyukas fakanalat tart a kezében és egy serpenyőt, amiben nincs ennivaló.

Cselekvése alapján a konyhában kellene lennie. Mit tud vajon tenni az anya, ha lyukas a fakanala, üres a serpenyője és ezekkel a tárgyakkal a lakószobában áll?

Furth leírása szerint arra a kérdésre, hogy az anya pozitív figura-e, Anna így felel: „Elsősorban az apa negatív oldalával kapcsolatos dolgokkal foglalkoztam”, majd hozzáfűzi: „Megfájdult a fejem ettől a rajztól” (aggraváció).

A második rajz (36. ábra) egy absztrakt szabadrajz. A jobbra, alul látható, vörös, satírozásszerű firkához a düh érzését asszociálja. A kék csigavonal és a sárga szín a nőiességhez kapcsolódik, ami számára a „vágyódás, az erő, a kagylóhéj”.

A vörös háromszög „nőies, szexuális énem egy része, vagy talán a hirtelen, gyakori fejfájási rohamaim, amelyek a tarkómnál, jobbra alul kezdődnek”.

Egymásra helyezve a két rajzot kiderül, hogy a düh érzésével társított, vörös firka az anya figurája alá kerül. Anna ezzel konfrontálódva meglepődik, és azt mondja, hogy igazából vörös cipőben akarta rajzolni az anyát, csak aztán letett róla. Elkerülte a vöröset, mert az számára a haragot jelenti.

A rajzok alapján felmerül a kérdés: vajon mennyi haragot kellett elfojtania Annának édesanyjával szemben?

Érdekes az is, hogy a lila felhő (ahogyan Anna nevezte) az anya feje fölé kerül; a projektív tesztekben a felhő sok esetben a szorongás kifejeződése.

A kék csigavonal és a sárga folt, amelyek a nőiséggel társított („vágyódás, erő, kagylóhéj”) Annán és lánytestvérein halad keresztül.

Elbeszélése szerint éppen a vágyódás, az erő és kagylóhéj volt  az, amit a testvérek képviseltek; a képen őket kötik össze a vonalak.

35. ábra: Furth példái

36. ábra: Furth példái

Következő

7 - Hogyan tovább?

További lépések

  • Mindenekelőtt sajátítsd el a hétlépéses képelemzési módszert (SSCA)!A három alapkönyv (ebben a sorrendben ajánljuk):
    1. Vass, Z. (2011). A hétlépéses képelemzési módszer (SSCA). Budapest: Flaccus Kiadó.
    2. Vass, Z. (2006/2013). A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai. Projekció, kifejezés, mintázatok. Budapest: Flaccus Kiadó.
    3. Vass, Z. (2011). A képi kifejezéspszichológia alapkérdései - Szemlélet és módszer. Budapest: L’Harmattan Kiadó.

    Szerezz gyakorlatot, gyűjts rajzokat (etikus módon), hogy megismerd a jelenség sokféleségét és gyakorlatot nyerj az értelmezéshez.

    A rajzgyűjtés során az alapvető háttéradatokat (biográfia, képzettség, életesemények, esetleg kórházi diagnózis, tünetek stb.) mind be kell szerezni és csak így lehet a feldolgozást elkezdeni.

    Készíts írásbeli elemzést gyűjteményed legérdekesebb darabjairól!

    Ez óriási segítség lesz, mert

    • az írás rendezi a gondolatokat,
    • gyorsan kiderül, hogy mit nem értesz,
    • nagyobb elmélyülést tesz lehetővé,

    mint a rajzok egyszerű nézegetése.

    A rajzelemzési tanfolyamok hallgatói mindig arról számolnak be, hogy a dolgozat megírása óriási segítséget jelentett a fejlődésben.

    A rajzok gyűjtése és feldolgozása mellett olvass tovább róluk!

    Az „Ajánlott szakirodalom” fejezetben egy válogatott irodalomjegyzéket találsz, amely az értelmezés szempontjából legfontosabb, magyar nyelvű könyveket is tartalmazza.

    Aki képződni is szeretne, annak többféle lehetőség is rendelkezésére áll.

    • Részt vehet konferenciákon, nyitott előadásokon, melyeket például a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspszichopatológiai és Művészetterápiás Szekciója is rendszeresen szervez.
    • Célirányos rajzelemzési tanfolyamokat és workshopokat szervez a Rajzelemzési Intézet is, élő és online formában, hazai és külföldi előadókkal.
    • Eljöhet Intézetünk valamelyik Nyílt Napjára, amelyeket néhány havonta rendezünk (az időpontokat a hírlevélben küldjük ki).

    Mindezek mellett fejleszd tovább általános szakmai tudásod is végzettségednek és tevékenységi körödnek megfelelő szakirányú továbbképzéseken!

Következő

Ajánlott szakirodalom

Feuer, M. (1992). "Elrontott" családrajzok szerepe a gyermek-pszichodiagnosztikában. In: Feuer, M., Popper, P. (szerk.) Gyerekek, szülők, pszichológusok. (Pszichológiai Műhely 9.) Budapest: Akadémiai Kiadó, 95-115.
Feuer, M. (1992). A gyermekrajzok pszichológiai vonatkozásai (Oktatási segédkönyv). Budapest: Géniusz Kft.
Feuer, M. (2005). Facsalád-rajzok szerepe a gyermek-pszichodiagnosztikában I-II, Gyógypedagógiai Szemle, 3-4, 161-171, 247-254.
Hajnal, Á. (1995). A rajzvizsgálat helye a pszichodiagnosztikában. A családrajz felhasználása a gyermekelhelyezési perekben. SOTE Magatartástudományi Intézet, Budapest
Hajnal, Á.(2000). Az érzelmi állapot és az érzelmi kapcsolat megjelenése gyermekelhelyezési perek keretében készült családrajzokban. Psychiatria Hungarica 15. (4)
Halász, A. (1993). A családrajz jelentősége a gyermekterápiában. In: A gyermek-pszichoterápia elmélete és gyakorlata, III. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Harsányi, I. (1968) Iskolások családrajza mint a családi relációk és az önértékelés feltárásának eszköze. Pszichológiai Tanulmányok VIII. Budapest: Akadémiai Kiadó, 171-195.
Harsányi, I. és G. Donáth, B. (1962) Pszichodiagnosztikai módszerek együttes alkalmazásának tanulságai serdülő fiúk és lányok vizsgálata alapján. Magyar Pszichológiai Szemle, 19: 468-479.
Tényi, T., Csábi, Gy., Trixler, M., Márton, K., Molnár, D. (2000) Az anya-gyermek kapcsolat ábrázolásának sajátosságai felnőtt pszichiátriai betegek és pszichoszomatikus betegségben szenvedő gyermekek rajzaiban. Psychiatria Hungarica, 15 (4): 445-449.
Vass, Z. (2001). A kinetikus családrajz alkalmazása a pszichodiagnosztikában. Magyar Pszichológiai Szemle, 2001, LVI. 1. 107-134.
Vass, Z. (2011). A képi kifejezéspszichológia alapkérdései - szemlélet és módszer. Budapest: L’Harmattan, 111-119.

Egyéb hivatkozások:

Brem-Gräser, L. (1957/1995). Familie in Tieren. Die Familiensituation im Spiegel der Kinderzeichnung. Entwicklung eines Testverfahrens München: Reinhardt
Burns, R. C., Kaufman, S. H. (1970). Kinetic Family Drawings (K-F-D). An Intriduction to Understanding Children through Kinetic Drawings. New York: Brunner and Mazel.
Burns, R. C., Kaufman, S. H. (1972). Actions, Styles and Symbols in Kinetic Family Drawings (KF-D): An Interpretative Manual. New York: Brunner and Mazel.
Corman, L. (1964). Le test du dessin de famille dans la pratique médico-pédagogique. Paris: P.U.F.
Dewdney, S., Dewdney, I. M. (1970). Graphic perspectives on the mother-child relationship. American Journal of Art erapy, 103−129.
Elkisch, P. (1960). Free Art Expression. In: Rabin, A. I., Haworth, M. R. (Eds.). Projective Techniques with Children. New York: Grune and Stratton, 273-287.
Furth, G. M. (1993). Heilen durch Malen. Olten und Freiburg im Breisgau: Walter.
Gillespie, J. (1989). Object relations as observed in projective Mother-and-Child drawings. e Arts in Psychotherapy, 16, 163-170.
Iten, A. (1980). Die Sonnenfamilie. Oberwil b. Zug: Kugler.
Jones, R. M. N. (1985). Comparative study of the Kinetic Family Drawing and the Animal Kinetic Family Drawing in regard to self-concept assessment in children of diverced and intact families. Arts in Psychotherapy, 12, 187-196.
Kaiser, D. H. (1996). Indications of attachment security in a drawing task. Arts in Psychotherapy, 23, 333-340.
Knoff, H. M., Prout, H. T. (1985). The Kinetic Drawing System: A review and integration of the Kinetic Family and School Drawing techniques. Psychology in the Schools, 22, 50-59.
Knoff, H. M., Prout, H. T. (1993). The Kinetic Drawing System for Family and School. A Handbook. Los Angeles: Western Psychological Services.
Kos, M., Biermann, G. (1973). Die verzauberte Familie. Ein tiefenpsychologischer Zeichentest. München: Reinhardt
Prout, H. T., Phillips, P. D. (1974). A clinical note: The Kinetic School Drawing. Psychology in the Schools, 11, 303−306.
Vass, Z. (2007). Formaiszerkezeti rajzelemzés. Budapest: Flaccus Kiadó.
Vass, Z. (2011). A képi kifejezéspszichológia alapkérdései Szemlélet és módszer. Budapest: L’Harmattan Kiadó (138-145. o.)
Vass, Z. (2011). Psychological Interpretation of Drawings and Paintings. Budapest: Alexandra.

Complete Course