Mániás beteg vagy hiperaktív gyermek??

Mániás beteg vagy hiperaktív gyermek?

Olvasási idő: 2 perc 34 mp

A fenti kép nagyon ritka rajzot mutat be.

Azért ritka, mert nehéz eldönteni, felnőtt vagy gyermek rajzolta-e (holott ez máskor könnyű feladat).

Próbáld meg Te is! Segítek: mit gondolsz, vajon...

  1. egy hiperaktív gyermek rajzáról van szó,
  2. vagy egy felnőtt mániás-depressziós betegről?

A rajz olyan érdekesnek bizonyult, hogy próbára tettük azokat is, akik a rajzelemzés területén szakértőnek számítanak.

MÉG A SZAKÉRTŐK sem tudták eldönteni

Egy időben rendszeresen bemutattuk a fenti rajzot tudományos konferenciákon, magasan képzett szakértőknek:

  • pszichiátereknek,
  • klinikai szakpszichológusoknak,
  • képi kifejezéspszichológiai szaktanácsadóknak,
  • művészetterapeutáknak, 

...vagy a Magyar Pszichiátriai Társaság Kifejezéspatológiai és Művészetterápiás szekciója tagjainak,

... továbbá azoknak, akik elvégezték a Rajzelemzési Intézet képzéseit.

Szó szerint a címben olvasható kérdést tettük fel nekik.

Összehasonlításként naiv megítélőktől is megkérdeztük ugyanezt.

Az eredmény 50-50% körüli volt mindkét válaszra, akár szakértőknek mutattuk meg a rajzot, akár naiv érdeklődőknek.

Ezt azt jelenti, hogy véletlenszerűen tippeltek!

Ha sem a szakértők, sem mások nem találják el a véletlen valószínűségen túl a helyes választ, akkor csak arra gondolhatunk, hogy .... 

... a feladat megoldhatatlan. Nem a szakértőkkel van a baj. A fenti rajz egyszerűen nem hordozza a keresett információt!

MiÉRT NEM LEHET KITALÁLNI?

Egy rajzról általában könnyű eldönteni, hogy gyerek rajzolta-e.

A gyermekrajzok olyan formai és tartalmi jelzésekkel rendelkeznek, melyeknek fejlődéslélektani gyökereik vannak, és általában egyértelműek.

Főleg akkor könnyű a megoldás, ha klasszikus rajztesztről van szó.

A klasszikus rajztesztekkel ugyanis nagyon sok vizsgálatot végeztek már és jelentős tudásanyag gyűlt össze róluk.

Ez a rajz valóban az egyik klasszikus rajztesztben készült: John N. Buck (1948) ház-, fa-, emberrajz tesztjében.

A következő rajzi jegyeket fedezhetjük fel rajta:

  1. gyors, „röpködő” vonalak,
  2. nagy méret (a figura majdnem kitölti az A5-ös lapot),
  3. elnagyolt kidolgozás, 
  4. formai torzítások,
  5. szélesen vigyorgó száj,
  6. nem konvencionális részletek (például azonosíthatatlan nemi szerv).

Ha felütjük a tankönyveket, azt látjuk, hogy ezek egyaránt előfordulhatnak

  • ... egy figyelemhiányos vagy hiperaktív gyermek (DSM-IV. 314) rajzában, mert nyugtalanságot, türelmetlenséget, impulzivitást és általános alkalmazkodási problémákat jeleznek,
  • ....és egy mániás betegnél is (bipoláris zavar mániás epizódja, DSM-IV. 296), akinél az expanzivitás, a pszichomotoros agitáció, az abnormálisan emelkedett hangulat, a fokozott önértékelés, a gondolatrohanás és gondolattorlódás okozza őket.

A megoldás

Akkor végül is mi a helyes válasz?

A  rajzot történetesen egy 6 éves, hiperaktív kisfiú rajzolta nevelési tanácsadóban, az iskolaérettségi vizsgálat során...

...DE rajzolhatta volna a mániás beteg is!!

VONJUK LE a konklúzióT

Rajzokat kizárólag kontextusba helyezve lehet értelmezni.

A rajzvizsgálatban kontextusnak nevezzük az olyan információkat, amelyek a kép keletkezési körülményeiről szólnak.

Például:

  • milyen helyzetben került sor a rajzolásra,
  • volt-e instrukció,
  • a  személy alapadatai,
  • és még számos más tényező.

A rajz kontextus nélkül olyan, mint egy mondat, amiről nem tudjuk, ki mondta,  mikor és mire válaszolt vele.

Kattints ide, ha ez részletesen is érdekel

Az ilyen mondatokat csak félreérteni lehet, vagy ami még rosszabb, belemagyarázni olyasmit, amint nincs benne.

Biztos láttál már olyan politikai plakátot, amin szándékosan rossz pillanatban vagy megvilágításban készült fényképet mutatnak valakiről, hogy bele lehessen magyarázni minden más rosszat is.

A szituáció és a kép keletkezési körülményei olyan mértékben változtatják meg jelentést, hogy ismeretük nélkül egyszerűen nem lehet megérteni a képet.

A politikai plakátra és a gyermekrajzra ez egyaránt érvényes!

ne ítélj korán

Éppen erről szólnak (tehát a kontextus hiányáról) az úgynevezett "ne ítélj korán" videók.

Elborzadunk vagy nevetünk rajtuk:

A rajzelemzésben ugyanezt valljuk:

  • ne ítélj korán!!

Önmagában a rajz megjelenése alapján nem lehet helyes döntéseket hozni.

Muszáj ismerni a rajz hátterét és keletkezési körülményeit (a kontextusát).

Aki viszont helyesen jár el, olyan mélységű megértéshez jut, ami másként elképzelhetetlen.

Erre mutatunk példákat a cikk II. részében (hamarosan következik).

Ha szeretnéd megtanulni a rajzok helyes értelmezését, akkor gyere el a nyári előadásokra:

Idézett források

(c) 2018 Rajzelemzési Intézet