Korlátok
Amit a módszer nem tud
Minden vizsgálati eljárásnak van határa, és a közzétett rajzelemzések többsége hallgat a sajátjáról. Ezek azok a korlátok, amelyeket az SSCA kimond magáról.
Minél specifikusabb az értelmezési hipotézis, illetve minél specifikusabb rajzi jellemzőt értelmezünk, annál nagyobb lesz a diagnosztikus tévedés valószínűsége.
A rajzok értelmezését alapvetően befolyásolják bizonyos körülmények, feltételek, adottságok (összefoglalóan: moderátorváltozók), melyeknek elsőbbséget kell adni a pszichodinamikai értelmezéssel szemben. […] A moderátorváltozók az értelmezés sajátos torzító tényezőivé (artefaktumok forrásaivá) válhatnak: a magas művészi színvonalú vagy jó kézügyességgel készült rajzokat a megítélők hajlamosak például egészségesebbnek és intelligensebbnek tartani.
Minél több rajzra alapozzuk megfigyeléseinket, annál bizonyosabbak lehetünk értelmezéseinkben. Ahogyan a pszichodiagnosztika alapvető szabálya, hogy „egy teszt nem teszt”, ugyanúgy elmondhatjuk, hogy „egy rajz nem rajz”.
Lehet-e egyetlen rajzból diagnózist felállítani?
Nem. A rajzi jegyek csak kontextusban értelmezhetők: az előtörténet, a tesztviselkedés, az aktuális állapot, a rajzoló saját szavai és a többi rajza együtt adja a jelentést. Amíg ezt a hátteret nem ismerjük, kérdezni kell, nem értelmezni.
Van-e táblázat arról, melyik jel mit jelent?
Nincs, és szándékosan nem is lesz. A módszer szerint értelmezni csak konfigurációban tudjuk: ugyanaz a jegy más együttállásban mást jelent. Egy közzétett szimbólumtáblázat ellentmondana a módszernek.
Miért utasítja el a módszer a klasszikus szimbólumszótárakat?
A kidolgozás a szakirodalom feldolgozásával kezdődött, és a könyvekben leírt értelmezések önmagukban statikusnak bizonyultak. Ami nem volt statisztikailag igazolható, az kimaradt.
Mi torzítja leginkább az értelmezést?
A moderátorváltozók. A magas művészi színvonalú vagy jó kézügyességgel készült rajzokat a megítélők hajlamosak egészségesebbnek és intelligensebbnek tartani.
Művészetterápia-e a rajzvizsgálat?
Nem. A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai és megértést segítő eljárás, nem terápiás módszer.
Mit jelent, hogy „egy rajz nem rajz”?
Azt, hogy egyetlen rajzra nem építünk következtetést. A projektív rajz „aszimmetrikusan” működik: ha a rajz mutat egy jelenséget, feltételezzük; ha nem mutatja, attól még nem zárjuk ki.
Ki dolgozta ki a módszert, és hol olvasható?
Prof. Dr. Vass Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára (ORCID 0000-0003-2833-2667). A módszer teljes leírása: A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai (Flaccus, 2013, 928 oldal).
Hivatkozott művek
Vass Z. (2013). A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai (928 o.). Flaccus Kiadó.
Vass, Z. (2012). A psychological interpretation of drawings and paintings: The SSCA method: A systems analysis approach (928 p.). Alexandra Kiadó. ISBN 978-963-297-474-3.
Vass Z. (2011). A képi kifejezéspszichológia alapkérdései – szemlélet és módszer (242 o.). L’Harmattan Kiadó.
A szerzőről
Prof. Dr. Vass Zoltán egyetemi tanár (habil.) a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében. Akit a módszer mögötti kutatás érdekel:
- Egyetemi oktatói oldal – KRE BTK
- zoltanvass.hu – önéletrajz, idézettség, teljes szövegek
- MTMT – a folyamatosan frissülő teljes publikációs lista (1272 tétel)
- ORCID 0000-0003-2833-2667
- The SSCA Method – az angol nyelvű oldal